Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)
1956-10-01 / 10. szám
LEPTOTHRIXEK 317 használásánál vasból készült eszközöket (kutat, edényt stb.) használnak fel. De előfordulhatnak olyan természetes ivóvizekben is, melyek vastartalmúak. Hazánkban PÚM ÜJ.-nek (10) vannak ilyen irányú vizsgálatai, aki megemlíti, hogy Szegeden, Marosvásárhelyen a leptothrixek óriási méretű károkat okoztak ezeknek a városoknak vízvezeték rendszerében. Л történelem folyamán a earies előfordulásának kiugró szaporodását általában az iparosodással együttjáró szénhidráttartalmú tápanyagok finomításával (őrléstechnika, cukorgyártás) hozzák összefüggésbe. Ez az időpont egybeesik az ipar nélkülözhetetlen alapanyagának: a vasnak fokozott felhasználásával, így a vízvezeték csövek, edények gyártásával. Erre a tényezőre sem találunk utalást eddig az irodalomban. Vizsgálataim harmadik szakaszában az ivóvízből és a carieses dentinből kitenyésztett leptothrixek biológiai tulajdonságai közül, a cariesképződés szempontját figyelembevéve, a phosphatase aktivitásukat tettem vizsgálat tárgyává. A vizsgálathoz 1 g, az 1. és 6. ábrán bemutatott mikroorganizmusokból álló telepeket tartalmazó Wilson agart, majd pedig ugyanilyen mennyiségű magnéziumkarbonátot és zselatint tartalmazó táptalajt hoztam össze 9 ml racem natriumglycerophosphát oldattal. Az incubálás időtartama egy óra, illetőleg 24 óra, a hőmérséklet 37 és. 22 C°, a pll pedig 8,6 és 5,2 volt. Azt tapasztaltam, hogy egy órás incubálás után csak a 8.6 pH-га beállított natriumglycerophosphatból volt bontás a 37 és 22 0°-on. A 24 órás incubálás után mind a savanyú, mind pedig a lúgos phc>sph atvegy ületből szabadult fel anorganikus phosphor a 37 és 22 C°-on. A képződött anorganikus phosphor azt bizonyította, hogy a leptothrixeknek phosphatase — aktivitásuk van. Pákh E. csupán vízvezetéktechnikai okok miatt említi a leptothrixek karbonát-bontó képességét. Ludwig (11) vizsgálatai szerint a leptothrixeknek szénhidrát bontó képességük is van és glukózéból olyan mennyiségű savat képeznek, hogy a táptalajok pH-ja 4,7 4,9-re csökken. Ez az eredmény bizonyítja, hogy szénhidrátbontással és savképzéssel a fog állományát mészteleniteni képesek. Összegezés Az irodalmi adatok szerint a carieses állomány legmélyebb rétegében található fonalbektériumok kevéssé ismertek, csupán jelenlétük állapítható meg. Vizsgálataim során az ivóvíz anaerob baktériumainak, elsősorban a leptothrixeknek tenyésztésére használt táptalajok felhasználásával megállapítottam. hogy ezeken fonalas mikroorganizmusok növekednek, továbbá hogy a csapvízben rendszeresen kimutathatók a fonalbaktériumok. A carieses dentinből és az ivóvízből kitenyésztett fonalbaktériumoknak phosphataseaktivitásuk van. Eddigi vizsgálataim végeredménye tehát az, hogy a cariesképződés és a táplálék, illetőleg ivóvíz baktériumtartalma között összefüggés mutatható ki. Irodalom 1. Gins, //. A. : Einführung in dió Bakteriologie 1949. — 2. Bass, C. O. : Leptothrix racemosa in open cavities. J. D. Rés. 34 : (521. (1955). — 3. Burnett, G. W. és Scherp, H. W. : Baeteriologie studies of the advancing dentinal lesion. J. D. Res. 30 : 76(> (1951).—4. Kende—Lórinczy—Lelkes : Fertőzött fogak dentinállományának bakteriológiai és mykologiai vizsgálatai. Fogorvosi Szemle (>. (1953). — 5. Sartory A. és Meyer 7. ábra. Dekalcinált fog vörösesbarna pigment képződéssel
