Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)
1956-10-01 / 10. szám
LEPTOTHRIXEK 315 defibrinált humánvér volt. Ebben a táptalajban a 2. és 3. ábrán levő mikroorganizmussal megegyező baktériumok növekedését tapasztaltam, a kolóniák azonban kisebbek voltak. Továbbá tenyésztést végeztem olyan táptalajokon is, melyek sterilizált csapvíz 1000 ml-jében 0,1 g magnéziumkarbonátot és 15 g zselatinát tartalmaztak. Ebbe a táptalajba is carieses állományt oltottam és ezen 2 hetes incubálás után olyan fonalas mikroorganizmusok növekedését észleltem, melyek túlnyomó többségben gram-positivek voltak. A fonalak itt sem mutattak elágazódást, a telepek és táptalaj fenekén növekedtek és makroskóposan bolyhos jellegűek voltak (6. ábra). Ezek a különböző táptalajokon végzett vizsgálataink bizonyítják, hogy a carieses állományból vastartalmú táptalajokon fonalas szerkezetű mikroorganizmusok kitenyészthetők, melyek közös tulajdonsága, hogy gram-positivek, nem spórásak, a fonalak azonban részben granulált jellegűek, nativ készítményben mozgást nem mutatnak, a fonalak vége lekerekített, illetőleg a vékonyabbaknál hegyes, vagyis tulajdonságaik egyeznek a leptothrixekkel. A leptothrixekkel foglalkozó kutatók — így Andre és Mattig (6) — vizsgálataikkal bebizonyították, hogy a leptothrixek a fogak áttörése előtt tartósan nem mutathatók ki a gyermek szájüregében, szaporodásuk és elterjedésük a korral nő. Ezeknek a leptothrixeknek az eredetét vizsgálva pedig megállapították, hogy a fertőzés a kisgyermek száj üregébe a felnőttek keze, csókja és cseppinfekció révén következik be. Az antibiotikumok alkalmazása lehetővé tette, hogy a száj mikroflórájában mélyreható változások következzenek be, melyek során a mikroorganizmusok fajtái és mennyisége lényegesen megcsökkennek. Az antibiotikumok alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az így bekövetkezett állapot változásait, új mikroorganizmusok megtelepedését ellenőrizhessük és az esetleges kórfolyamat kialakulását nyomon követhessük. Threomycin alkalmazása kapcsán tapasztalhattam (7) candida albicansszal fertőzött tej elfogyasztása után két órán belül száj moniliasis kialakulását. Ez a megfigyelés nyomatékosan hívta fel figyelmemet a táplálék baktériumtartalmának jelentőségére. A táplálék mellett a szájban megtelepedő yi i к г о о rga ni z mu s о к jelentős forrása lehet az ivóvíz. Az ivóvíz jóságát bakteriológiai szempontból a mikroorganizmusok száma és minősége szerint állapítják meg. A baktérium minőségét illetően csupán az egész szervezetet megbetegítő kórokozók (escherichia coli, eberthella typhosa) alapján Ítélik meg. Eddig az ivóvíz mikroorganizmus-tartalmával a szájbiológia szempontjából nem foglalkoztak. Ez az elhanyagolt körülmény oka annak, hogy a leptothrixek szerepét nem követték nyomon és ennek folytán ezekkel a mikroorganizmusokkal végzett vizsgálatok elszigeteltek maradtak. A budapesti Stomatológiai Klinikán Müller (8), Sartory és Meyer (5) eljárása szerint megvizsgáltam a csapból kifolyó ivóvíz baktériumtartalmát és megállapítottam az ivóvízben a leptothrixek jelenlétét. A Wilson agaron makro- és mikroskópos tulajdonságaiban az 1. ábrán bemutatott és leírtj mikroorganizmus növekedését észleltem. Vasreszeléket tartalmazó táptalajon pedig a 4. és 5. ábrákon ismertetett baktériumok növekedtek. A vasreszeléket tartalmazó táptalajba dekalcinált fogakat helyeztünk, melyeken vörösesbarna pigmentképződés következett be. Az innen vett mikroskópos készítményben nagyszámú, fonalakba rendeződött mikroorganizmust találtunk (7. ábra). A tenyésztés megerősíti az Arisztovszkij (9) szerkesztésében megjelent mikrobiológiának azt a részét, mely a vasbaktériumok, így a leptothrixek megjelenésével foglalkozik. Eszerint a vízvezetéki vízben a vascsövek felhasználása miatt számolni kell a leptothrixek megjelenésével, melyeknek elszaporodása olyan mérvű lehet, hogy a cső eldugulása is bekövetkezhet. A leptoth-
