Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)

1956-01-01 / 1. szám

A HERPANGINA 17 és típusos elrendeződésben, — néhány (2—20) gombostűfejnyi hólyagosa keletkezik, ezeket piros udvar veszi körül. A hólyagosak 1—2 nap múlva felpattannak és helyükön kis, felületes fekély marad, amit szürkés-fehér lepedék takar. A garativek és tonsillák gyakran hyperaemiásak. A hólyagcsák és fekélyek, úgyszintén az általános tünetek is 3—5 nap alatt visszafejlődnek. A száj üreg egyéb felületén a hólyagcsák csak egész ritkán mutatkoznak. Lényeges mirígybeszűrődés nincs. A láz 1—2—4 napig tart : magas és inter­­mittáló. A betegséget túlnyomóan gyermekeknél találjuk, főleg 10 éves koron alul. Felnőtteken (ápolószemélyzet, szülők) is előfordul, főleg abortiv angina for­májában. A betegség inkubációs ideje : 2—6 nap (közös kórterem, laborató­riumi fertőzés, átoltás). A vérkép nem karakterisztikus : néha leukopaeniás (6000 alatt), legtöbbször normális, ritkán leukocytosis mutatkozik (15 000). Stuttgartban néhány gyermeknél meningealis tünetek is jelentkeztek. Zahorslcy után 1939-ben Levin, majd 1941-ben Ereese ugyanezen kór­képet, egy járvány kapcsán, mint : pharingitis vesiculosát és pharingitis aphtosát írták le, de etiológiáját nem tud­ták tisztázni ; ők herpes simplex vírusra gondoltak. A kórokozót 1948-ban Dalldorf és Sickles találták meg, egy poliomyelitis járvány kapcsán, mikoris a beteg gyerme­kek székletéből sikerült a poliomyelitis vírusán felül egy második virus-fajtát is izolálni, New York állam Coxsackie város­kájában. Innen e betegséget okozó virus (csoport) neve : ,,coxsackie virus“, rövi­den és általában C-virus. E vírusfélesé­gekre jellemző, hogy csak újszülött egérre és hörcsögre patogének és hogy ember­ben igen változatos klinikai képeket okoznak, melyeket sokszor nehéz egy­mástól elkülöníteni. A klinikai képek alapján négy betegség-csoportot különböztetnek meg, amit a C-vírusok okoznak : 1. nem hüdéses, poliomyelitist utánzó vagy asep­ticus meningitis serosa képében jelentkező eseteket ; 2. járványos myalgiát vagy pleurodiniát (Bornholm betegség), mely inkább a felnőttek betegsége ; 3. sajátságos forma a ,,nyári-grippe“ (influenza) és végül 4. a herpanginát, melyet már részletesen jellemeztünk és amit Huebner és társai 1950. nyarán, közel 40 gyermeknél észleltek, akiknél sikerült a székletből és garatváladékból, újszülött egerekben egy vírust izolálni, mely szintén a coxsackie vírusok csoport­jába tartozik. Mindezeket tekintetbevéve gyermekeknél — főleg nyáron — a hirtelen magas lázzal kezdődő, bizonytalan jellegű, erős tag-, mellkas-, vagy hasifájdalmakkal járó tünetek mellett gondoljunk a C-vírus fertőzésre. Röviden szeretném a coxsackie vírusokat jellemezni: a legkisebb vírusok (7—23 millimikron), mint a poliomyelitis és a száj- és körömfájás vírusai; elektronmikroszkóppal sem láthatók. Rendkívül ellenálló vírusféleség és így a külvilágban hosszú ideig fenntartja fertőzőképességét. A virus + 60°-on 30 perc alatt inaktiválódik ; fagyasztott állapotban (—20°) korlátlan ideig fertőzőképes. A C-virus éppen olyan ellenálló, mint a Heine—Medin vírusa és terjedése is hasonló a poliomyelitishez. A betegek a C-virust garatvála­dékukkal és székletükkel ürítik, így a fertőzés közvetlenül (cseppinfekció), vagy közvetítéssel jön létre (szennyvíz, légy, élelmiszer, gyümölcs, uszoda). 1. ábra. Herpanginás hólyagcsák pi­ros udvarral a garativen és a tonsilián.

Next

/
Oldalképek
Tartalom