Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)
1956-01-01 / 1. szám
AZ ADRENALIN 15 A fenilgyök tartalmazhat para és méta állásban két OH-csoportot (dioxifenilek), para vagy méta állásban egy OH-csoportot (oxifenilek) és lehet OH- csoport nélküli egyszerű fenil is. Az oldallánc mindig tartalmaz egy primér (NH2) vagy szekundér (NH) amino-csoportot. Tartalmazhat ezen kívül egy metil (CH3) csoportot, vagy egy alkohol (OH) csoportot, vagy mindkettőt, mint az adrenalin. Ha az oldallánc tartalmaz metil-csoportot, az mindig a lánc utolsó tagja és egy szekundér amino-csoport előzi meg. Ha nem tartalmaz, a lánc utolsó tagja mindig egy primér amino-csoport. Ha alkohol-csoport is van az oldalláncban, az mindig az oldallánc első csoportjához kapcsolódik. Az adrenalinszármazékok valamennyien hatnak az érszűkítő szimpatikus idegekre, azonban az idegektől megfosztott sima izomelemekre (myotropia) csak a dioxifenil gyökű ún. szimpatikomimetikus érszűkítők hatnak. A vérereket legerősebben a dioxifenilek szűkítik, de hatásuk a legrövidebb tartamú, ezért a sebészeti gyakorlatban csak ezek jöhetnek számításba (adrenalin, nor-adrenalin vagy arterenol, korbazil vagy kobefrin, strifnon vagy adrenon stb.). Az oxifenilek százszor vagy még többször kevésbé hatásos érszűkítők, de hatástartamuk hosszabb, ezért mint szív és értonikumok a belgyógyászati terápiában jutnak szerephez (szimpatol, véritől, neosinefrin stb.). A 350—500-szor kevésbé érszűkítő fenilgyökü készítmények hatástartama a leghosszabb és az allergiás vazomotoros zavarok terápiájában, a konzervatív rinolögiai gyakorlatban és a neurológiában jutnak szerephez (efedrin, norefedrin, pervitin, benzedrin vagy aktedron stb.). Az oldallánc demetilizálása általában fokozza az érszűkítők tenziós hatását, így pl. a demetilált adrenalin vagyis a nor-adrenalin 50%-kal nagyobb tenziót okoz, mint az adrenalin. A dezalkoholizálás viszont csökkenti a tenzióaktív hatást. A fogorvosi gyakorlatban az adrenalinszármazékok közül kizárólag az adrenalin izomerje a korbazil és a demetilált adrenalin a nor-adrenalin jöhet számításba. A korbazil mély hatása 10—12-szer kisebb mint az adrenaliné és hatástartama is lényegesen rövidebb. Mellékhatásai közül fontos pajzsmirigy-vérbőséget okozó hatása. A nor-adrenalin érszűkítő hatása megfelelő, de az adrenalintól eltérőleg a működő izmok artériáit is szűkíti és ezért a perifériás ellenállást lényegesen növeli. Tenzióaktivitása kétszer akkora mint az adrenaliné és hatása elhúzódó. Az adrenalinszármazékokon kívül gyakran javallt érszűkítő a hipofízis hátsólebenyéből nyert vasopressin. A hipofizis-hátsólebeny három frakciója az uterusaktiv oxitocin, a vizelet elválasztást szabályozó adiuretin és az érösszehúzó hatású vasopressin. A vasopressin hátránya, hogy vegyi szerkezete ismeretlen lévén, nem állítható elő szintetikusan és így a szervkészítményt használjuk, amely sohasem mentes teljesen a másik két hatóanyagtól. Ez különösen terhes betegeinkre nézve nem közömbös. További hátránya, hogy a koszorúsereket is szűkíti. Egyedül ez a körülmény is kizárja, hogy fenntartás nélkül az adrenalin pótszereként könyvelhessük el, tekintve, hogy az adrenalin ellenjavallatai között a keringési szervek megbetegedései játszák a főszerepet, viszont éppen ezeknél a betegeknél sokkal több okunk van a vasopressin, mint az adrenalin ellenj avallatára.
