Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)

1956-01-01 / 1. szám

10

SIMON BÉLA DR.

Közlemény a Szövetség utcai kórház (igazgató: Dr. Fekete Sándor) fogászati osztályáról (főorvos : Dr. Simon Béla)

Аж adrenalin jelentősége a fogászati helyi érzéstelenítésben

írta: Dr. SIMON BÉLA főorvos, az orvostudományok doktora

A fogakat ellátó trigeminus ágak a maxilla, illetőleg a mandibula csontos csatornáiban futnak. A subnracosába fecskendezett érzéstelenítő oldat tehát, — ellentétben a lágyrészek infiltrációs érzéstelenítésével — csak az állcsontok különböző vastagságú kompakt csontrétegén keresztül történő diffúzió útján érheti el az érzéstelenítő idegelemeket. Minthogy azonban a diffúzió idővel mérhető folyamat, az érzéstelenség kifejlődésének tökéletességét az érzéstelenítő hatóanyag időelőtti bomlása vagy felszívódása veszélyezteti.

A fogak és a parodontium helyi érzéstelenítése tehát csak akkor sikerülhet tökéletesen, ha módunkban van a hatóanyag bomlását vagy felszívódását olyan mértékben késleltetni, hogy abból a diffúzióhoz szükséges idő eltelte után is maradjon annyi bomlatlan hatóanyag a szövetek között, amennyi az érzéstelenítendő idegelemek érzéstelenítéséhez feltétlenül szükséges.

Kísérletes vizsgálataink során azt találtuk, hogy ml-ként 25 у adrenalint tartalmazó 1,- 2,- 3,- 4%-os novocain oldattal a felkar bőrén készült 1 cm2-es quaddelek érzéstelenségének időtartama tíz kísérleti alany átlagértékét számítva 9,85" — 14,05" — 17,55" — 20,40" perc volt. Ezek az értékek megközelítőleg úgy aránylanak egymáshoz, mint j/1 : \f 2 : [/ 3 : I 4 amiből arra a következtetésre jutottunk, hogy a szövetek közé fecskendezett novocain bomlási ideje megközelítően arányos az oldatban lévő hatóanyag töménységének négyzetgyökével. Hattyasy más célból végzett vizsgálatai során hasonló értékeket mért. A hatóanyag időelőtti bomlását tehát a hatóanyag töménységének növelésével szabályozni tudjuk. Ezért is használjuk a fogászatban a 4%-os oldatot, amelynek bomlási ideje kétszer olyan hosszú, mint a sebészetben használatos 1%-osé.

A hatóanyag időelőtti felszívódásával szemben a befecskendezett terület vérátáromlásának meglassításával, illetőleg felfüggesztésével védekezünk.

A használatos érzéstelenítők közül a kokain szűkíti a vérereket, tehát lassítja a vérátáramlást. A kokaint azonban erősen mérgező hatása és a gyakori kokain-túlérzékenység miatt befecskendezéses érzéstelenítés céljára már régen nem használjuk, pótszerei viszont az ereket nem szűkítik, ezért azoknak a normális áramlástól feltételezett időelőtti felszívódását nem gátolják. A helyi érzéstelenítőknek ezt a hiányosságát adrenalinnal pótoljuk.

Az adrenalin e célra tökéletesen megfelel, mégis a szakkörökben, kísérőjelenségeinek helytelen értelmezése és értékelése folytán bizonyos ellenérzés fejlődött ki azzal szemben, ezért szívesen helyettesítik kevésbé hatásos és bizonyos kellemetlen tünetektől szintén nem mentes származékaival vagy egyéb pótszerekkel.

Az ellenérzés okai a következőkben foglalhatók össze :

1. toxieitása igen nagy és az érzéstelenítők toxieitását is növeli ;

2. bizonyos konstitucio és bizonyos betegségek esetén alkalmazása ellenjavaUt ;

3. alkalmazása nem ellenjavaUt esetben is, a beteg közérzetét nagymértékben alteráló kellemetlen, sőt sokszor ijesztő kísérő tünetekkel jár ;

4. neutrális oldatban nem hőálló, lúgokkal, fénnyel, oxigénnel szemben rendkívül érzékeny, ezért sterilizálása és oldatban való tárolása nehézségekbe ütközik;