Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-03-01 / 3. szám
88 LAPSZEMLE LAPSZEMLE M. Kuck: Die physiologische Prothese im zahnlosen Unterkiefer. (Fiziológiás teljes alsó protézis.) Deutsche Zahnärztliche Zeitschrift, 1954. Heft 23, 1353. Seite. Puhán maradó anyagot (kaucsukot) eleinte teljes alsó protézisek alábéleléséhez használták. Sok sikertelen kísérlet után az Unitas Novo 51/94-es kauesuk jó eredménnyel volt használható. Az akrilátok erre a célra jobban megfelelnek. Szerző a Plastupalat (Bayer) puhán maradó akrilátot nem a protézis bázisára alkalmazta, hanem a protézis műínyébe helyezett egy réteg Plastupalatot, azért, hogy a nyállal csak kisebb felszín puha anyag érintkezzék. Ez a réteg a protézis gerincében kb. 2—3 mm vastagságban horizontális irányban végighaladt. 2 éves klinikai tapasztalat szerint a Plastupalat semmiféle elváltozást nem mutatott. A paciensek a protézist rágáskor kellemesnek találják. Meg kell említeni, hogy a puha réteget csak elég magas harapási megasságnál lehet alkalmazni. A tapasztalatok alapján a puha anyagot szisztematikusan bevonják teljes alsó protézisek készítésébe. A fejlődés ilyenmódon a kemény-bázisba puha anyaggal körülvett műfogak alkalmazását hozta előtérbe, azért, hogy ilyenmódon a természetes fogak fiziológiás mozgását utánozzák. Ez a módszer a porcelánfogak használata mellett kauesuk protéziseknél nem volt alkalmazható, mert a puha kaucsukból a porcelánfogak kiestek. Szerző a Molloplast B-vel kísérletezett. Ez szilíciumtartalmú félig szerves anyag és a Silikone-csoportba tartozik. Kaucsukhoz és akriláthoz egyaránt alkalmazható volt, hibája volt azonban az, hogy túlságosan puha. A Molloplast P már sokkal jobban megfelelt. A Molloplast P polimerizálás után akrilát foggal abszolút jól kötődik, a porcelánfoggal nem. A tapasztalatok oda vezettek, hogy csak az őrlőfogakat veszik körül puha anyaggal, míg a frontfogak alábélelését elhagyták. Ha porcelán őrlőfogakat alkalmaznak, úgy az eljárás a következő : Az őrlőfogak bázisául köröskörül 1 mm mély lépcsőt csiszolnak. Ezután a lépcsőt és a diatorikus fog üregét palavittel vagy palaponttal kitöltik és polimerizálják. Ezeket a fogakat ezután fogpróbához felállítják. A fogpróba után az így preparált kis- és nagyőrlőket tartalmazó viaszprotézis részlegeket a fogpróbából fűrésszel kiemelik. Ezeket a blokkokat fordítva beágyazzák és a viaszbázis helyére Molloplast P-t tömködnek. A polimerizálás kétféleképpen lehetséges : a) száraz hőben 170°-on 5 percig, b) 170°-os vízgőzben 5 percig vulkanizáló kazánban. A kazánba annyi vizet kell tenni, hogy a küvetta teteje abból kissé kiemelkedjen. A blokkokat ezután ki kell dolgozni, kidolgozás után a viaszprotézisbe pontosan visszahelyezni és újból küvettába ágyazni az egész protézist. Izolálás előtt a blokkokat a küvettából kiemeljük, hogy az izolátor folyadék azokat ne érje. A visszahelyezett blokkokat monomerrel ecseteljük és a protézist az ismert módon akriláttal tömjük. A küvettát legalább % óráig (esetleg órákig) a présben hagyjuk. A főzés után lassan hütjük és a protézist hidegen szedjük ki. Azok a páciensek, akik eddig Uyen protézist kaptak, nagyfokú megelégedésüket nyilvánították. Rágáskor a természetes fogak működésekor tapasztalt érzésük van. Ételmaradék a protézis alá nem került, fájdalmuk nincsen, a felső fogak érzékenysége is nagyon ritkán tapasztalható. Artikulációs hibák könnyen kiküszöbölhetők. Földvári Imre dr. Seimbille- — Negre: Les problemes oculo-dentaires illustres par deux cas. (Szemészeti-fogászati problémák két eset kapcsán.) Revue frangaise d’odonto-stomatologie. 1954. 8. 1093. A közlemény két, szemészeti kezelésre resistens, súlyos szembetegségről számol be, ahol a fogászati góc kiküszöbölésére a szemelváltozás is gyógyult. Egyik esetben iridocyclitis, másik esetében keratitis volt a diagnosis. A gangraenás fogak extractiója, s a szájhygiene helyreállítása után mindkettő gyógyult. Ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy dentalis góc 1. allergiás és 2. reflektorikus úton idézheti elő a szem megbetegedését. Hogy a dentalis góc szerepét bizonyítottnak vehessük, ahhoz több kritérium szükséges. Ezek : 1. valóban legyen fertőző dentalis góc, 2. egyéb megbetegedés kizárható legyen, 3. az uveitis acut és serosus legyen, 4. a fogászati góc kezdete vagy aktiválódása és az uveitis fellépte között összefüggés legyen, 5. az uveitis a szokásos kezelésre resistens legyen, 6. a fogászati kezelés után gyors hatás mutatkozzék, 7. három éven belül ne legyen recidiva.
