Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1955-02-01 / 2. szám

56 HEGEDŰS ZOLTÁN DR. Első eset: К. S. 24 éves férfibeteg, háborús sérült, 1950. V. 1.-én vétetett fel a Budapesti Egyetem Sztomatológiai Klinikájára. Кórelőzmény: 1954. II. 6.-án arcán lövési sérülést szenvedett. Ekkor a bal állkapocsfélen nagy hiány keletkezett, majd 1949-ig e tájékon többszörös sipolyok keletkeztek és kis csontszilánkok lökődtek ki. Jelen állapot: A bal mandibulafél tájékán a bőrön több torzító, erősen behúzódó és a csontos alaphoz tapadó heg. A mandibula rendellenes mozgat­hatósága igen nagyfokú ; az alsó állcsont olyan nagymértékben balra tolódott, hogy a jobb alsó szemfog a bal felső kismetsző foggal állt szemben, l.ábra. A bal alsó szemfogtól hátrafelé — teljes foghiány. A röntgenfelvétel a disztális csonkban, a mandibula szögletének megfelelően, diónyi cisztát mutat, mely­ben retencióban maradt bölcsességfog foglal helyet. Kórlefolyás. 1950. V. 10-énSkalouddr. külső feltárásból a cisztát és a benne foglalt bölcsességfogat eltávolítja. V. 20-án a beteg gyógyultan távozott azzal az utasítással, hogy félév múltán csontplasztika elvégzése céljából újra jelentkezzék. 1951. II. 1-én Skaloud dr. újabb műtétet végzett, a csonthiányt, annak feltárása után, a jobb csípőcsontból vett 6 cm hosszú 3 cm széles csont­­darabbal hidalta át, melyet vitallium drótvarratokkal rögzített a csonkokhoz. Gyógyulás per primam. II. 14-én fáj­dalmas duzzanat a bal inguális tájban és magas láz. Másnap a bal véna safena mentén lobos duzzanat: trom­­boflebitisz. Utóbbi II. 24-én a jobb felső végtagra is átterjed. Penicillin, stb. kezelés után gyógyultan távozik a klinikáról. 1951. VIÍI. 5-én végzett ellenőrző vizsgálat szerint az átültetett csont­­darab kifogástalanul rögzült. 1952. IX. 1-én a beteg fogpótlás céljából jelentkezett Intézetünkben. Jelen állapot: A bal mandibulafélnek megfelelően egyetlen felszínű csont tapintható. A beteg következő fogai megtartottak : fenn, a jobb 8-astól a bal 1-ig, lenn a jobb 7-estől a bal 1-ig. A többi fog hiányzik. A mandibula íve kissé megrövidült; nagymértékben eltolódott, bal felé ; a jobb alsó 3-as a bal felső 2-essel állt szemben ; a jobb alsó morálisok száj­csukáskor nem találkoznak a felső molárisokkal, hanem utóbbiak mögött. A száj fenékizmok kontrakturája olyan erős, hogy a legnagyobb erőkifejtés mellett is alig lehet a mandibulát normális okklúzióba hozni (1. ábra). Olyan retenciós szerkezetet terveztem, amely a szájfenékizmok kontrák­­turáját legyőzve, a maradék fogazatot normális artikulációba hozza, utóbbit tartósan biztosítja és a rágást, táplálkozást nem akadályozza. 2—3 ábrák. 1. ábra. Transplantáció után a jobb man­dibulafél erősen balra tolódott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom