Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1955-08-01 / 8. szám

A SZÁJNYÁLKAHÁRTYA TUBERCULOSISA 245 negyedik héten fejeződik be. A fekély kitelődése is megkezdődik már a har­madik héten és általában két hónap alatt befejeződik. A gyógyult fekély helyén szabadszemmel hegesedés alig látható. A szerek kombinált adagolása a resistentia kifejlődését késlelteti. A kom­binált kezelés 5—6 hónapos kúra alatt számbavehető resistentia kifejlődése nélkül adható. A tüdőgyógyászat mai tapasztalatai szerint e gyógyszerek közül magában csak a PAS-t adják, a másik két tuberculostaticumot pedig a PAS- sal kombinálva. A szájbetegségek súlyos formáinak, a nyálkahártya tuberculotikus feké­lyeinek gyógyításában a régebben használt lokális, valamint fény- és egyéb kezelések ma már nem használatosak, mert a chemotherápiás kezelés és az antibioticumok alkalmazása új irányba fordította a gyógyítást. Az új terápia eredményeinek ismerete és felhasználása a fogorvos számára éppen olyan fontos, mint a szájtünetek ismerete és a helyes diagnózis felállítása. Eseteink bemutatásával is erre kívántuk felhívni a figyelmet. A bemutatott négy beteg közül kettő közvetlenül, egy pedig a bőrgyógyászat révén először fogorvoshoz került, olyan körülmények között, hogy sem a beteg, sem az orvos nem gon­dolt a fekélyes nyálkahártyával kapcsolatban fertőző tbc.-re és tbc.-okozta következményes nyálkahártya betegségre. A fogorvos közreműködésével e ritkán előforduló és súlyos megbetegedés pontos felismerése és az új gyógy­­eljárás alkalmazása betegeinknél gyógyulást eredményezett. Összefoglalás Szerző leírja a szájnyálkahártya tuberculosisának típusait, a tbc. luposát, a tbc. ulcerosát és a rhagadiform alakot. Ismerteti a kezelésében előfordult eseteket. Megfigyelései szerint a tbc.-s száj nyálkahártya fekélyek a haemato­­gen disseminált formáknál jelentkeznek a leggyakrabban. Új és jó eredmé­nyeket felmutató gyógyeljárás az antibioticumok alkalmazása inga-kúra alakjában állandó PÁS adagolás mellett hathetenként felváltva Strepto­mycin és INH, amellyel a leírt tbc.-s szájfekélyek eredményesen gyógyultak. Irodalom Simon Béla: Stomatológiai diagnosztika, Budapest, 1942. — Balogh Károly: A stomatológia tankönyve, 1948. — Q. Falconi, W. Löffler: Streptomycin und Tuberculose, Basel, 1948. — Móczár László, Illyés Lajos: A szájüreg gümős fertőzése. Fogorvosi Szemle, XLII. évf., 9—10 szám. — E. Rist: Les symp­­tomes de la tuberculose pulmonaire et de ses complications, 1949. — G. Domagk : Chemotherapie der Tuberculose mit den Thiosemikarbazonen, Stuttgart, I960. — H. Mathis, W. Winkler: Zahnheilkunde und innere Medizin, Leipzig, 1951. — R. Rössle, K. Apitz : Atlas der pathologischen Anatomie, Stuttgart, 1951. — W. Schaich, L. Stadler, W. К eiderlin g: Ergebnisse einer zweijährigen Conteben (TB 1/698) -be­­handlung der Tuberculose in der medizinischen Klinik Freiburg i. Br. Beiträge zur Klinik der Tuberculose, 1951. 6. füzet. — F. Böhm, W. Lehmacher: Die Chemo­therapie der Schleimhauttuberculosen, Zeitschrift für Tuberculose, 1951. 1—2. füzet. — Dr. Baló József: Kórbonctan II. Budapest, 1952. — Thibault, Parant, Garlopeau : A propos d’un cas de primo-infection tuberculeuse de la muqueuse buccale. Schwei­zerische Monatsschrift für Zahnheilkunde, 1953. 11. füzet. — J. von Mikulicz-Ra­detzky, W. Kümmel: Die Krankheiten des Mundes, Jena, 1909. — Alex Földi: Histologische Befunde bei Miliartuberculose der Mundschleimhaut des Kiefers und der Zähne. Zeitschrift für Stomatologie, 1933, Heft 3. — L. Gergely— F. Sirály: Tuberculosis of the Tongue. Dental Items of Interest, 1949. Január. — L. W. Bür­két: Oral Medicine, Philadelphia, 1952. — M. A. Shengold, H. Sheingold: Oral Tuberculosis. Oral Surgery, Oral Medicine and Oral Pathology. Saint Louis, 1951. Február. — G. Castigliano, E. Shigeoka : Tbc of the Oral Cavity. Annals of Othology, Rhinology and Laringology, 1953. Szeptember.

Next

/
Oldalképek
Tartalom