Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1955-01-01 / 1. szám

HELYI ÉRZÉSTELENÍTÉS HATÁSA A VÉRCUKORSZINTRE

21

tozott. Két egyénen sem novocain-suprareninre, sem fiziológiás NaCl után szignifikáns különbséget nem mutatott. Novocain-corbasil értékkel összehasonlítva : két egyénen, akiknek a novocain-corbasil emelte a vércukrát, fiziológiás NaCl után változást nem mutatott.

C) 10—10 egyénnek előbb 2 ccm fiziológiás NaCl-t adtunk az áthajtási redőbe. Vért vettünk közvetlenül injekció előtt és 3—4—6 perccel utána. Majd 2 ccm novocaint, 2 ccm novocain-corbasilt, 2 ccm novocain-suprarenint injiciáltunk és 3—4—6 perc múlva ismét vért vettünk. NaCl és a helyi érzéstelenítő oldat vagy azonos, vagy különböző jellegű hatást fejt ki :

a) A helyi érzéstelenítők beadása után azokon a vizsgáltakon emelkedett a vércukor szint, akiken a fiziológiás NaCl befecskendése is vércukoremelkedést okozott, bár nem azonos mértékben ; hasonlóan csökkent azoknak a vércukor szintje novocain injekció után, akiken NaCl beadása után is csökkenést láttunk. Akik NaCl beadására vércukor szintjüket nem változtatták, azoknál novocainra sem következett be változás. így viselkedett novocainra : öt, novocain-suprareninre : öt, novocain-corbasilra : hét kísérleti személy 10—10 közül.

b) NaCl és helyi érzéstelenítők hatásában jellegbeli különbséget láttunk (azaz nem az előbbiekben részletesen leírt viselkedést észleltünk). Novocainra : öt, novocain-suprareninre : öt, novocain-corbasilra : három kísérleti személyen.

II. Öt egyénen végeztünk arra vonatkozó vizsgálatot hogyan változik novocain-suprarenin hatására inzulinnal előkezeltek vércukor szintje. Előző nap meghatároztuk az inzulin érzékenységet (20 I. E.). A vércukrot meghatároztuk az inzulin beadása előtt és utána 5—10—15—20—30 perc múltán. Kb. a 20. és 30. között szignifikáns esést láttunk. Másnap kititrált hatású inzulin mennyiséget kap az egyén ismét karjába, ugyanakkor az áthajlási redőbe Novocain-suprarenin injekciót. A vércukor szint csökkenése mindig elmarad. Azt mondhatjuk, hogy a vércukorszint inzulin okozta süllyedését a novocain-adrenalin kivédi. Ezen kísérletnek a gyakorlattal kevés kapcsolata van, mert hiszen nem azért hypoglycémiás valaki, mert inzulin beadása vagy túltermelés folytán glycogént tárol.

III. Kutyán vizsgáltuk a vérnyomás viselkedését ezen probléma kotnplekszussal kapcsolatban.

1. Előkísérletben nyolc chloralose-sal altatott kutyán vizsgáltuk az i. v. adott adrenalin, novocain, histamin, aoetliylcholin hatását a vérnyomásra. Adrenalin vérnyomás emelkedést, acethylcholin, histamin és novocain süllyedést hoz létre. 50 mg novocain a közvetlenül utána adott acethylcholin hatását több esetben fokozza : 2,5 gamma acethylcholinnak ugyanakkora a hatása novocain után mint 10 gamma acethylcholinnak azelőtt, az acethylcholin küszöbértéke alacsonyabb lesz. Ez egyezik Adler—Gál—Végh vizsgálataival. In vitro kísérleteikben kimutatták az acethylcholin-cholinesterase rendszerben a novocain már néhány gammányi mennyisége erősen gátló hatású. Egy kutyán inverz adrenalin hatást láttunk. Mindennemű kísérleti hibalehetőséget kiküszöbölve a vérnyomás csökkenése következett be adrenalin hatására.

2. Három kutyának, hogy hypoglycémiássá tegyük, három napon át naponta 0,1 g phloridzint adtunk. A vércukor és máj glycogén értéke a normálistól nem tért el. Az acethylcholin küszöbértéke csökkent, 0,025 gamma, sőt egyik esetben 0,005 gammára, viszont novocain adása után további csökkenést nem észleltünk. Ez feltehetőleg a phloridzin közvetlen hatása s nem a vércukorszint változásának a következménye, mert hiszen a vércukorszint nem változott.