Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-05-01 / 5. szám
130 ADLER PÉTER DR. EREDETI KÖZLEMÉI ÍYEK A Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatológiai Klinikájának (igazgató : Adler Péter dr. egyetemi tanár) közleménye Különböző záródású fiatalkorúak kárieszintenzitása* Irta: ADLER PÉTER dr. A fogszú kóroktanának kutatásában eddig egyrészt a fogban, másrészt a fog környezetében lokalizálható tényezőkre voltak elsősorban tekintettel, így pl. figyelembevették a fogak anatómiai alakját, szájbani helyzetét, a kemény fogszövetek, különösképpen a zománc ásványanyagtartalmát, a kemény fogszövetekben található egyes nyomelemeket, a zománc mineralizációs fokát, a száj mikroflóráját, a nyál mennyiségét, számos fizikai és kémiai tulajdonságát, a táplálék pré- és posztreszorptív hatásait, különösképpen a szájüreg miliőjének táplálkozás okozta változásait, az ivóvíz keménységét, F-tartalmát, az éghajlat, földrajzi szélesség, a tengerpart közelsége, a történelmi kor, a kultúra, civilizáció és urbanizáció okozta életkörülmény-változásokat, stb. — Érdekes módon nincsenek azonban az irodalomban arra vonatkozó adatok, miképpen befolyásolja a kárieszintenzitást a fogak és fogazat elrendeződése. Általában ugyan hivatkoznak arra, hogy a szabálytalan elrendeződésű fogazat hajlamosít szúra, sőt ez a feltételezett fokozott szuvasodási hajlam képezi a fogazati rendellenesség szabályozásának egyik orvosi javallatát, arra vonatkozó adatokat azonban nem találtunk, hogy különböző harapási (záródási) rendellenességgel bírókon milyen a káriesz intenzitása. Eme kérdés tisztázására középiskolákba járó, mindkét nembeli, 16—18 éves tanulókon vizsgálatokat végeztünk Debrecenben, Sátoraljaújhelyen, Gyöngyösön, Egerben, valamint íázekszárdon. — Ezeknek eredményeiről számolok be röviden az alábbiakban. Debrecen, Sátoraljaújhely és Gyöngyös középiskolásainak adatait egyesítettük, tekintettel a két utóbbi városban középiskolába járók aránylag kis számára. Ezen adatok mellett külön-külön tekintetbe vettük az e három városhoz hasonlóan ugyancsak F-szegény vizű Eger, valamint a kedvező fluorid-szintű vizet ivó Szekszárd középiskolásainak adatait is. A jelzett három korosztály (15, 17 és 18 évesek) adatait egyesítettük, sőt a jelen közleményben egyesítve kezeljük a két nemre vonatkozó adatokat is, jóllehet ebben a korban a lányok kárieszintenzitása már érdemlegesen magasabb a fiúkénál. A jelenleg tárgyalt kérdéssel kapcsolatban nem látszott szükségesnek a jelzett városokban született és folyamatosan lakó tanulók adatainak különválasztása sem a többitől. A záródást Angle osztályozása alapján ítéltük meg, de külön csoportba (mutilációs vándorlás) soroltuk a maradó fogazat csonkítása következtében keletkezett vagy ennek folytán egyébként nem osztályozható záródási rendellenességeket. Eredményeinket az 1. sz. táblázatban összesítettük. Ebből kitűnik, hogy különböző záródású csoportok kárieszintenzitásai között eltérések vannak. A harapási rendellenességek általában magasabb kárieszintenzitással járnak együtt, de feltűnik, hogy a fedőharapást /I. o. felmutatók kárieszintenzitása mindhárom csoportban alacsonyabb a normo-occlusiójukénál. Az Angle IX/2 * Az 1954 évi debreceni Árkövy vándorgyűlésen tartott előadás nyomán.
