Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)

1954-03-01 / 3. szám

74 PALÓC GÉZA DR. 1. táblázat j oly tatása В 'cS N СО О со Kor Nem Utolsó étk. óta eltelt idő Fogazat állapota M D F Szénhydrát fogyasztás Nyál 10' alatt Fajsúly 03 'Й О Diffúzió Meg­jegyzések 03 и c3 Nü N +Э 03 Kamra mélysége mm-ben ccm 0,6 1,2 1,8 61. 21 Nő 2 DF = 11 5,0 1001,3 + + + lassú 0,1 A У 0,2 62. 17 Pl 4 0 4 2 ++ 5,0 1001,5 '+ + 1,3A У 0,05 A А У azo­nos 63. 19 Fi 4 6 5 9 + 5,0 1001,3 + + + + lh У 0,2 A А у azo­nos 64. 22 Nő 5 3 7 8 + 6,0 1001,4 0 \h У 0.1 A 65. 17 N6 4 2 4 8 4,5 1000,5 0 kp. У 0Д A 66. 24 Nő 2 2 3 7 + 5,0 1001,5 + 25' 0,2 A 69. 24 Nő 15Ä 0 4 4 4,0 1001,5 0 10' 0Д5 A 0,6 Valameny­nyi az 71. 23 Fi 4 1 2 4 + -+■ 20,0 1000,3 0 10' У 0.6 A 1,2 utolsó év­ben r. 72. 18 Nő 2 6 5 + 4,0 1001,5 + + + lassú 0,1 A U. évben 4 fog lett k. 73. 22 Nő 4 3 1 2 3,0 1001,0 0 lassú У 0,4 74. 20 Nő Mi 8 3 2 5,0 1000,8 + + í* У 0,1 А Fél év alatt 10 k. 75. 45 Nő 2 6 8 5 7,0 1001,5 + 4-1,3Л у 0,1 А gravid 76. 30 Fi 1,5 3 7 4 3,0 1002,0 0 10' 0,25 А 0,8 79. 27 Nő 3 8 5 6 + + + 14,0 1002,0-L. i/ ОД А 1,0 80. 22 Nő 12 2 8 0 + 3,3 1001,6 0 15' ОД А 0,6 21Ь 32 Fi 2,5 3 4 6 6,0 0 10' 0,5 1,0 1.6 >-82. 31 Nő 4 2 4 14 + 1,0 1001,7 0 25' 0,3 0,7 83. 23 Nő 2 r 2 8 + + + 2,5 1001,3 0 10' 0,1 А 0,4 84. 30 Nő 2,5 4 3 6 0 5,0 1001,5 + + 50' 0,05 А 0,4 ,> = több mint 1001,6 < = kisebb mint 1001,6 Y = gravitáció irányában, azaz a nagyobb fajsúlyú folyadék van a diffúziós kamra feső felében ^ = nagyobb fajsúlyú folyadék a d. kamra alsó felében Y J^= diffúzió mindkét irányban mérve azonos nagyságú (pl. Y0,6 ->- = diffúzió vízszintesen elhelyezett kamrában mérve (pl. 0,3) Külön k. mentes csoport felállítása a vizsgált k. mentes egyének kis száma miatt nem látszott célszerűnek. Az eredményeket, az I. és II. tábla tartalmazza. A táblázatok megfelelő kiértékelése céljából, a diffúziós értékek nagysága alapján, három féle nyálat különböztetek meg. Rossz d.-unak veszem azon nyálakat, melyeknél a 0,6 mm. mélységű kamrában mérve a d. nem haladja meg a gravitációval ellenkező irányban a 2,2 mm-t. Közepesnek a 2,5—4,5-ig jó d.-unak pedig az 5 mm, vagy nagyobb diffuziójú nyálakat veszem. Ezen csoportok határait a 85 vizsgálati eredményből, megfelelő való­­színűsógszámítások segítségével állapítottam meg olymódon, hogy az egyes csoportok középértékei közötti Dif. szignifikáns legyen. Az I. és II. csoport közötti differenciát mutatja fentiek figyelembevételé­vel a III. tábla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom