Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1954-02-01 / 2. szám
A „GÓCINFEKCIÓ“ ÉS A „DENTALIS GÓC' 35 pathomechanismusának rövid ismertetésével és a távoli symptomák mechanismusának ismertetésével tehetem. Második betegségek közül jelentőségük sorrendjében a rheumás lázat és ennek következményeit, a polyarthritist, az endomyocarditist és a glomerulonephritist emelem ki. (De idetartoznak az ú. n. allergiás betegségek is.) Ezek a betegségek nem közvetlen következményei valamilyen baktérium inváziójának, nem is toxinok direkt hatása következtében jönnek létre, hanem ezeket a baktériumok által kiváltott immunitásos reactiók okozzák. Az elsődleges betegséget (tonsillitist, pharyngitist, a tracheobronchitist) többnyire streptococcusok okozzák. A primaer megbetegedési hely csak akkor jelent gócinfectiót, ha a gyógyulási folyamat nem teljes, a kórokozók megtelepszenek, a baktériumok lappangva élősködnek. Ilyenkor a primaer megbetegedés helye 'primaer infectiós góccá alakul át. Az is megtörténhetik, hogy nem maga a behatolási hely válik primaer infectiós góccá, hanem e helyről kiinduló haematogen vagy lymphogen metastasis útján a nyirokcsomókba bejutó baktériumok képeznek gócinfectiót. A második betegség immunitásos folyamatok kialakulásával kapcsolatos. A szervezetben olyasvalami megy végbe, ami az allergiánál, illetve anaphylaxiánál szokott történni. Ennek a mechanismusnak kísérleti bizonyítékát Masugi szolgáltatta, kinek sikerült nephrotoxikus serumot előállítani oly módon, hogy tengerimalac vesesuspensiójával kacsákat kezelt és ezeknek serumát oltotta aztán vissza tengerimalacokba. A tengerimalacok a serum injectio következtében acut nephritist kaptak, mely tüneteiben és lefolyásában teljesen az acut glomerulonephritishez volt hasonló. Ez a kísérlet mutatja, hogy itt allergiás meclianismusról van szó, antigen-antitest reactióról, melynek eredményeképpen specifikus endotheliotrop antitest keletkezik. A kísérlet hibája az, hogy vesetoxikus savónak létrehozásánál közbeeső állatra volt szükség, pedig a rheumás láz pathomechanismusát az emberi szervezetben magában kell megtalálnunk. Cavelti legújabb munkái megmutatták, hogy tengerimalac- és patkánynephritis előidézhető úgy is, hogy vesesuspensiót és streptococcus-suspensiót ■egyszerre injiciálunk. Ez a kísérlet már az emberi pathologiára is alkalmazható. A glomerulonephritis keletkezését úgy magyarázzuk, hogy a bevezető streptococcus infectio veseszövetét, illetve az erek intimáját úgy károsítja, hogy az antigen hatású lesz, ellene immunitás fejlődik ki és antigen-antitest kötés fejlődhetik ki a vesében. A kísérletek további fejlődésének nagy a jelenbősége. Utalok Hámori kísérleteire, ki Masugi metódusa szerint glomerulonephritist tudott előállítani gyomornyálkahártya-suspensióval; Steckler kísérletére, ki ugyanilyen módon aorta és az erek intimájával tudott glomerulonephritist előidézni. Steckler az antitestképzést úgy magyarázza, hogy a kezdeti streptococcus infectiónak abban van döntő szerepe, hogy az infectio elhárítására antitestek képződnek, amelyek a gammaglobulinok csoportjába tartoznak. Az antigen-antitest reactiónál ezek a globulinok annyira módosulnak, hogy a szervezet számára testidegenekké válnak. A testidegenné vált antigen-antitest kötés most új antitestet termel. Az új antitest-antigen kötés váltaná ki a rheumás lázat s a vele járó egyéb betegségeket : a carditist, polyarthritist vagy a glomerulonephritist. A scarlat nephritis kialakulása a legtipikusabb példája ennek a mechanismusnak (kétszer 10 napos incubatio). Belgyógyászati szempontból tehát elsősorban ezek a betegségek azok, amelyekben a gócinfectiónak nagy jelentősége van. A primaer infectiónak helye góccá válhatik és a szerve
