Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1954-01-01 / 1. szám
TERHESSÉG ÉS FOGSZUVASODÁS ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK VIZSGÁLATA 23 Tehát az 1—4 gyermekes anyák 61%-a, a 8—12 gyermekes anyák 32%-a resistens. A caries resistensek száma tehát a gyermekek számának emelkedésével fokozatosan csökken, de caries resistenst még a tizenkét-gyermekes anyák között is találunk, ami nyilvánvalóan bizonyítja, hogy még 12 terhesség esetén is vannak egyének, akiknél a terhesség számának emelkedése fogazatuk állapotában semmi változást nem okozott. A vizsgáltak között csupán 4 olyan tizenhárom-, tizennégy-gyermekes anya van, akik között caries resistens már nincs (5. táblázat) aminek oka természetesen másban is, de esetleg a terhességben is kereshető. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a 3 cigánytelepen vizsgált férfiak MDF fejátlaga minden korcsoportban magasabb, mint a gyermekes nőké (2. táblázat B.). Az eredmények értékelése : Fenti vizsgálatok alapján az átszűrt cigánytelepeken, ahol a nők és férfiak fogszuvasodásra kevésbé hajlamosak, a terhesség és fogszuvasodás közötti összefüggésben az alábbi megállapítások vonhatók le : A 2. táblázat összesítő, valamint A és В rovatainak megtekintése azt a nézetet támasztja alá, hogy a terhesség nem befolyásolja a fogazat állapotát. Az adatok felbontásakor azonban feltűnik, hogy vannak a cigány anyák között is egyesek, akik igen rossz foggal tűnnek ki, de vannak olyanok is, akiknél a terhesség a fogazat állapotában semmi változást nem okoz, azaz resistensiájukat megtartják. Ami a rossz fogú anyákat illeti, anyagunkból nem állapítható meg, hogy az egyes terhességek alatt a carieses-folyamat milyen előhaladást tett, illetve, hogy terhességek nélkül fogazatuk milyen volna. Ennek a kérdésnek tisztázása további vizsgálatot igényel. A terhesség, mint biológiai, illetve biochemiai folyamat nem olyan változás, ami általában káros elváltozást von maga után. — Csak, ha a szervezet biológiai, illetve biochemiai egyensúlya megbomlik következik be valamilyen kóros állapot. Ha a terhesség olyan állapot volna, amely feltétlen kóros változást idézne elő a nő fogazatán, akkor ezt szabályszerűen a cigány nők között is számszerűen és következetesen kimutathatnánk. Hasonló táplálkozási, ivóvíz és életkörülményeket véve alapul, függetlenül a megvizsgáltak számától, a terhességen átesetteknél az MDF számnak minden esetben magasabbnak kellene lennie, mint a terhességen át nem esett nőknél. Ez azonban nem áll fenn. A terhességen, illetve a többszöri terhességen átesett anyák és a terhességen át nem esett nők caries-viszonyait vizsgálva (4. táblázat) az a benyomásunk, hogy a nagyobb számú vizsgálati csoportokba (1, 2, 3, 4 gyermekes, valamint az A-val jelzett csoport) a természetes megoszlásnak megfelelően kerülnek bizonyos százalékban erősebben romló fogú egyének. A vizsgálatra került egyének limitált száma miatt, statisztikai értelemben ez a százalék nem értékelhető ki, a véletlen nagyobb szerepe miatt. A 4. táblázatunkban berajzolt diagonális azt mutatja, hogy a vizsgált csoport nagyságával arányosan mutatkoznak az erősebben carieses egyedek (véletlen kivétel a 7 gyermekes 8 MDF-es eset), és ez nincs összefüggésben a terhességek, illetve
