Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1954-04-01 / 4. szám
PROCESSUS ANGULARIS 111 kodó volt az egész arcon, hogy azt lehetett hinni, hogy beutalásának ez volt az oka. A duzzanatot megtapintva, az teljes terjedelmében csontos természetűnek mutatkozott, baloldalon kifejezettebben, mint a jobboldalon. Rtg-felvételt készíttetve az állkapocsról kiderült, hogy az angulus mandibulae táján mindkét oldalt, de különösen baloldalon az angulus helyét elfoglaló vaskos, lefelé lekerekített csúcsban végződő, normális csontstrukturát mutató nyúlvány foglalja el, melynek legmélyebb pontja a mandibula szélétől 2,5—3,0 cm-re van lefelé. Ezenkívül az anteroposterior mandibulafelvételen az angulus tájéka horizontalis irányban is erősen megnagyobbodott. Ehhez a hatalmasan megnövekedett állkapocsszöglethez képest az egész arckoponya feltűnően kicsinynek látszik. A fogak állása nagy zsúfoltságot és occlusiós rendellenességet mutat. Az állkapocs teste feltűnően kicsiny és szűk, különösen a praemolarisok táján. A szűkület ehelyütt 11 mm-t tesz ki, míg az első molarisoknál 5 mm-t. A maxilla is szűk. Az értékek itt csak 3, ill. 5 mm-rel kisebbek a normálisnál. A harapási anomalia az Angle II. 1. csoportjának felel meg, kifejezett mélyharapással. 2. ábra. A fentebb leírt képlet nem újdonság az anatómusok és anthropologusok előtt. Albrecht „apophysis lemurica“-nak, Mingazzini és Toldt „processus rami mandibulae“-nak, Dieulafé és Herpin „apophysis angularis“-nak, Paturet „processus Sandiforti“-nak és Lenhossék „processus angularis“-nak nevezi. Az ötféle elnevezés közül a közölt eset kapcsán a processus angularis elnevezés látszik legmegfelelőbbnek, mert ez érzékelteti legjobban mind a képlet természetét, mind annak anatómiai elhelyezkedését. Eduard Sandifort volt az első 1777-ben, aki a mandibulán ilyen elváltozást észlelt és leírt egy féloldali ankylosisos mandibula ankylotikus oldalán. Ő főleg az ankylosissal foglalkozik és csak mellékesen tesz említést a proc. angularis jelenlétéről. Az elváltozást traumatikus eredetűnek tartja. Vele egyidőben van Doeveren is közölt hasonló leletet ugyancsak ankylosisos mandibulán. Ez a koponya teljesen fogatlan volt, a mandibula feltűnően erős és igen kifejezett tuberculum mentale jellemezte. Ludwig Mayer 1868-ban és Lombroso a 70-es években foglalkoztak a koponya és ezzel együtt a mandibula deformitásaival, főleg kriminálpatho-
