Fogorvosi szemle, 1953 (46. évfolyam, 1-12. szám)
1953-03-01 / 3. szám
66 GÖDÉNY ERZSÉBET DR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK A Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatologiai Klinikájáról (mb. igazgató : Adler Péter, az orvostudományok kandidátusa) A maradó fogak áttörésének időbeli viszonyai Irta : Gödény Erzsébet dr. A fogazat és csontozat fejlettsége, valamint az általános testi fejlettség közötti korrelációk vizsgálata céljaira szükségesnak látszott előzetesen tisztázni a maradó fogak megjelenésének jellegzetes idejét honi viszonyaink között. Ezért ebből a szempontból feldolgoztam a következő 10 nagyobb település ott született és élete egész folyamán egyazon helyen lakott iskolás populációjának fogazati státusát, amelyet caries-vizsgálataink során vettünk fel: Békésszentandrás, Dévaványa, Endréd, Gyoma, Hajdúnánás, Kunszentmárton, Nyírbátor, Öcsöd, Szeghalom és Űjfehértó. Az adatfelvételek az 1949/50 és 1950/51-es iskolai évek során történtek. Vizsgálati leletként valamennyi a szájban már és még látható maradó tejfogat egyaránt feljegyeztünk ; áttörtnek számít tehát az a maradó fog is, melynek csücske éppen csak kilátszik az ínyből, valamint a jelenvolt, de valamely okból eltávolított maradó fog is. A felsorolt 10 helység adatait nemenként, életévenként és foganként egyesítettük, mikoris a kétoldali homolog fogat együvé számítottuk. Az így nemenként, évenként és foganként nyert számokat, melyek a szájban levő (és volt, de már extrahált) maradó fogak számát jelzik, a kérdéses csoport kétszeres létszámának százalékába számítottuk át, hogy a különböző létszámú csoportokat összehasonlíthassuk. Egy bizonyos fogféleségből maximálisan kétszer annyi lehet egy csoportban, mint ahány tagból a csoport áll. Adataink összesen több mint 8300 7—14. életévében levő általános iskolai tanulóra vonatkoznak ; a szám elég nagy ahhoz, hogy bizonyos1 rezervációkkal jellegzetesnek fogadhassuk el a talált fogáttörési viszonyokat ha nem is Magyarországra általában, de legalább az Alföldnek a Kőröstől északra s a Tiszától keletre, illetve délre eső részére. Adatainkat — és pedig az egyes évjáratokra eső vizsgáltak létszámát, valamint a jelenlevő fogak százalékszámát — összesítve az I. táblázatban mutatom. A táblázat adatai alapján megszerkeszthetők az egyes fogakra nézve a typusos áttörési és presentia-görbék, melyeknek alapján megállapítható az egyes fogak áttörésének átlagos időpontja (mikor a kérdéses fogféleségből 50% van jelen a szájban) és megállapíthatók az áttörés időbeli variációi. Minthogy a görbe kezdeti és végső szakát számos véletlen behatás befolyásolja a vizsgáltak aránylag nagy száma ellenére is, időbeli normál-variációs határnak a 25 és 75%-os presentia közötti tartamot vettük. Ennek meghatározását példaképen leányok felső kisőrlőjén bemutatom (1. ábra). A táblázat adatainak s az azokból szerkesztett görbéknek alapján az alábbi tényeket állapítottuk meg : 1. A maradó fogak áttörésének időbeli lefolyása valamely populációra nézve jellegzetes valószínűségi görbékkel ábrázolható (Cattell, Klein, Palmer és Kramer; Dahlberg és Maunsbach ; Adler). 2. Ezen görbéknek megfelelően egy bizonyos fog áttörésére nézve nem adható meg határozott terminus, hanem a fogáttörésnek csalc időhatárait lehet megállapítani, aminek a presentia-görbe 25 és 75%közötti szakaszának időértékét használjuk (1. ábra). Ezen időhatár az egyes fogakat illetően 13 és 28 hónap között ingadozik.
