Fogorvosi szemle, 1953 (46. évfolyam, 1-12. szám)
1953-02-01 / 2. szám
К ÖX YVISU ERTETÉS 61 Molnár — Schranz — Huszár: Zubná protetika. SAVU (Szlovák Tudományos Akadémia kiadása), Bratislava, 1952. 724 lap. A Szlovák Tudományos Akadémia kiadásában megjelent Molnár László dr.-nak, Schranz I). dr. és Huszár Gy. dr. közreműködésével írt »Fogpótlástan«-a. A könyv — amelynek megjelenése a magyar-csehszlovák fogorvosi kultúrkapcsolatok jelentős eseménye — több mint 100 oldallal terjedelmesebb a magyar kiadásánál. A mű gyarapodása két körülményből folyik : egyrészt a szlovák kiadásnak más a tipográfiai beosztása, másrészt a fordítók a csehszlovák protétika haladásának legújabb eredményeivel bővítették ki az anyagot. így szerepelnek benne Andrik, Baiant, Cerny, Kostecka, Parma, Voldfich és mások módszerei. Ismerteti a könyv a csehszlovák fogászati anyagokat is és felhasználásukra részletes útbaigazítást ad. A könyv 6000 példányban, műnyomó papíron, igen tetszetős kiállításban jelent meg. A fordítás nehéz munkáját Andrik Pavel dr., a bratislavai fogászati klinika tanársegéde és munkaközössége végezte tüzetes alapossággal s a szlovák stomatológia területén sokszor a nyelvújítók ötletességével. A fordító előszavában kiemeli, hogy a Molnár-könyv szlováknyelvű kiadása értékes bizonyítéka a népi demokratikus államok eredményes együttműködésének a tudomány és kultúra terén. Hogy Andrik dr. és társainak ezirányú törekvése mennyire őszinte volt, azt a referensnek 1952. évi január hóban a bratislavai klinikán tett látogatásakor személyesen volt alkalma tapasztalni. A könyv fordítása gépírásban, nyomtatásra érett állapotban éppen akkor készült el, Andrik dr. arca ragyogott nemcsak a teljesített munka gyönyörűségétől, de a két szomszédos nép barátságos kapcsolatai érdekében kifejtett buzgólkodásátóí is. Nem lehet e helyen megfeledkezni arról sem, hogy Andrik dr. e könyv fordítása mellett számos egyéb tervvel is foglalkozott, amely a szlovák-magyar stomatológiai kapcsolatok kifejlesztése terén sok előnyös kilátást nyit mindkét fél számára. A szlovák nyelven megjelent könyv mind a magyar szerző és munkatársainak alapos munkája, mind a fordítónak magas színvonalú irodalmi nyelvezete révén biztos sikerre számíthat, nemcsak a csehszlovák államban, de reméljük, a rokonnyelvű szláv államokban is. Szokolóczy-Syllaba Béla dr. Acia Morphologica Academiae Scientiarum Hungaricae. (Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1952.) Tomus II. Fasciculus 2. Az Acta Morphologica legújabb füzete 230 oldalon jelent meg és 11 kutatómunka eredményeit ismerteti számos kitűnő ábra és táblázat kíséretében : Kellner Béla korábbi vizsgálatai alapján megfigyelte, hogy a rákkörüli áttétek száma és nagysága ugyanolyan, mint az egyidős távolabbi áttéteké ; ezért a primaer tumor szöveti képe alapján következtetni lehet a rák terjedésére. [Íven alapon a malignitas 3 fokát különbözteti meg, de megjegyzi, hogy az új adatok értékelése a klinikusok feladata. A malignitás fokát a daganatsejtek differentiáltsága, polymorphismusa és a mitosisok száma alapján határozza meg. Кuhik István állatkísérletei alapján arra a megállapításra jut, hogy a nyiroknak a vénákba való áramlásánál jelentős szerepe van a belégzésnek. Elősegíti a nyirokkeringést a szervek mozgása is. Haberland Katalin, Balajthy Béla és Lelőssy Lóránd harminc tetanus-esetben serummal intrathekalisan nem kezelt beteg idegrendszerét vizsgálták. Az esetek egyharmadában nem-specifikus lob jeleit találták az idegrendszer különböző részeiben, de nem sikerült a tetanusra karakterisztikus elváltozást kimutatniok. Lendvai József, Sümegi István és Vargha Endre cancrophil belső milieut teremtettek patkányokon kátránvecseteléssel. Az állatok egyrészénél a 3. héten csontvelő hyperplasia, az 5—6. héten valamennyi állatban myelopathia és myelophtisis lépett fel, anaemia és porphyrinuria kíséretében. Utóbbi jelenségeket a cancrophil belső milieu jelének tartják. Bernáth Gabriella több különféle szerv rosszindulatú daganatában amyloidlerakódást észlelt, plasmasejtes beszűrődés kíséretében. Mindkét jelenséget nem specifikus immunbiológiai reactio jelének tartja a szervezet részéről. László János, Kakiba у László és Gaál Magda leukaemiák kapcsán az idegrendszerben vérzéseket, leukaemias beszűrődéseket és a kettő kombinatióját találták, különösen a fehérállományban. A vérzések okát a nagytömegű fehérvérsejtokozta stasisban látják, ami érkörüli gócok keletkezéséhez vezet. A szürke és fehérállomány különböző viselkedésének okát e két állomány különféle oxydatiós folyamatával magyarázzák. Korpássy Béla, Sztanojevits Anna és Kormos Emma hét boncolás kapcsán megfigyelték, hogy járványos hasmenés esetén a csecsemők egész béltraktusa súlyos heveny gyulladás jelét mutatja. A klinikai és bonctani kép, valamint a negatív bakteriológiai lelet alapján a járvány okát vírusfertőzésben keresik.
