Fogorvosi szemle, 1953 (46. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-01 / 1. szám

26 KÉRDÉS—FELELET tűk. Még a legkifej ezettebb érfal-szklerozis mellett sem észleltük a lumen szűkületét. Különös figyelmet érdemel egy eset, melyben az alveolaris nyúlvány egyik nagy artériájának falában a membrana elastica interna kifejezett calcinosisát észleltük. A mi anyagunkon nem sikerült semmiféle összefüggést kimutatni az érfalak liisztológiai elváltozása és az állcsontok csontszövetének tanulmányozásánál nyert adatok között. Kitágult csontvelőüregek és erősen kifejezett alveolaris nyúlvány­­resorptio esetén is normális ereket észleltünk. Az említett esetekben röntgenképen az alveolaris sövényeken csontritkulást és atrofiát találtunk. Az erek falának sklerozisát és lumenük szűkülését csak 16,7%-ban észleltük az általunk vizsgált állkapocs-blokkokban, amelyeken a parodontozis szövet­tani képe teljesen kifejezett volt. Más szóval anyagunkon a parodontozis esetek 83%-ában az érfalakon a normális­tól való eltérést nem találtunk. A vizsgált blokkok kis részében meglevő sklerotikus érfalelváltozásokat másodlagos jelenségeknek lehet tekinteni, ugyanis közismert dolog, hogy hosszan lefolyó gyulladásos folyamat közelében fekvő ereken elég gyakran lehet az érfalak másodlagos sklerozisának képét megfigyelni. Fordította : Sárkány Tibor dr. »KÉRDÉS — FELELET« A mindennapos gyakorlat problémái Rovatvezető: Sztrilich Pál dr. 137. Amalgámtömés utáni utasítás Az orvos, elvégzi a jó tömést, a páciens eltávo­zik a rendelőből és 10 perc múlva pattogatott­kukoricát ropogtat a még meg nem keménye­déit amalgamon. Finom repedések keletkeznek, melynek eredménye másodlagos szuvasodás. Nemcsak gondos munkánk veszett kárba, ha­nem a páciensnek egy foga is elpusztulhat. Más esetben az olyan fontos polírozásra — amit épp a beteg érdekében helyesebben nevez­hetnénk tartósításnak •— nem jön el a fogbeteg, nem javíthatjuk ki azt a kis hibát, ami később a fognak vagy szomszédjának korai pusztulását okozza. Ezekre és sok minden egyébre is felhívhatjuk a páciens figyelmét. Ez az igyekezet sikeres lesz, ha van rá időnk és a páciens a mondottakat megjegyzi. De ilyenkor is ugyanannak a dolog­nak többszöri elmondása éppen monotonsága miatt igen fárasztó. A páciensek nagy része inkább vizuális, mint auditív típus. Jó eljárás, ha az amalgamtömés utáni utasí­tást összeállítva azt megfelelő helyen írásban kifüggesztjük vagy a beteg kezébe adjuk s magunk vagy asszisztensnővérünk csupán a leglényegesebb tudnivalókat kérdezi ki, illetve ellenőrzi. így a beteget magát tevőlegesen bevontuk gyógyító tevékenységünkbe, mód van nemcsak bizonyos védőutasításokat, hanem a megelőzés gondolatának kivitelére olyan fon­tos, időbeni élj ö vés fontosságára figyelmét felhívnunk. Egy ilyen jól bevált, több intézetben, gyári üzemben sikerrel használt utasítás szövege a következő : 1. A fog tömőanyaga a szájban keményedik meg, ezért 2 óra hosszat egyáltalán nem szabad ennünk s a tömött fogat 24 óráig kímélni kell. 2. Egy napig ne érje a fogat se nagyon hideg (fagylalt), se nagyon meleg étel vagy ital. 3. A fog ellenőrzésére és lepolírozására — tartósítására — néhány nap múlva jöjjön el. Csak így vehetjük észre a keményedési idő alatt keletkezett hibákat. A polírozás a tömést ellenállóbbá teszi s szép ezüstös fényének meg­tartását elősegíti. 4. A fogtömés fém, amely a hőt jól vezeti. Tehát lehetséges, hogy a fog egyideig hidegre és melegre érzékeny lesz. Ha az érzékenység vagy enyhe fájdalom nap-nap után csökken, nincs semmi baj. A fog gondoskodik megfelelő védelemről s ez az érzékenység is el fog múlni. Ha azonban az érzékenység fokozódik, vagy erős fájdalom lép fel, keressen fel bennünket. 5. Egy nap elteltével a tömött fogat éppen úgy kell tisztítani, mint a többit. 6. Jöjjön el, ha úgy érzi, hogy fogából vagy a tömésből kis darab letört. Úgyszintén, ha édesre vagy hidegre a fog váratlanul érzékeny­kedni kezd. Ezek az első tünetei a fog romlásá­nak (szuvasodás).

Next

/
Oldalképek
Tartalom