Fogorvosi szemle, 1953 (46. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-01 / 1. szám
ü I 16 REHÁK RUDOLF DR. ÉS TRIETSCH BÉLA DR, Az eltávolított daganat jókora tyúktojás nagyságú és alakú volt, egyenetlen és göbös felszínnel (6. ábra). A daganatot tompa eszközzel egészben tudtuk kifejteni a környezetéből. A daganatot azonban nemcsak a szájüri ritka lokalizációja tette érdekessé, hanem az is, hogy a műtét után magáról a kiirtott daganatról készült röntgenfelvételen rn ikroskopikusan is demonstrálni tudtuk a daganatnak — a szövettani leletben, mint érdekességet kiemelt — csontgerendás hálózatát. (7. ábra) A daganat nagyobbik része finom csontgerendákból állt és ezek a csontgerendák hálózatot alkottak, amely pontosan megfelel a szivacsos csontállomány képének. A szöveti lelet szerint a daganat még nagytömegű hyalinos porcszövetből és a csontgerendák között rostos kötőszövetből állott. Tehát a daganat alkotó elemei kötőszövet, porc és csont voltak. Összefoglalás Néhány ritka szájüregi daganatot ismertet. Két adamantinoma esete a klinikai viselkedése miatt sorolható a ritka daganatok közé. Az egyik infiltrative növekedett, elhagyva az állkapocs csontos medrét, a környező lágy részekbe is beszüremkedő daganattá vált. A másik kiterjedt mindkét oldali teljes mandibulára és elpusztította az egyik mandibula vízszintes és felhágóágát. Ezeken kívül ismerteti még a mandibulában képződött eosinophil granuloma esetét, amely elfoglalta az egész álltájékot. Jól látható a röntgendiagnosztikai szempontból jellegzetes ovális alakú csontpusztulás. Egy másik esetében a buccában képződött daganat Osteochondrom ának bizonyult. Közlemény o. Központi Fogorvosi Továbbképző Intézetből. Helyfenntartók ortodonciai és protetikai szempontból Irta : Bellák Rudolf dr. és Trietsch Béla dr. Helyfenntartó alatt oly szerkezetet értünk, amely idő előtt elveszett fog vagy fogak helyének megtartását célozza. Többnyire korai tejfogeltávolítás után alkalmazzuk. A helyfenntartóknak főleg profilaktikus jelentősége van, mert alkalmazásuk esetén számos fogazati anomália kifejlődése elmarad. Jelentőségüket fokozza azon tény, hogy a tejfogazat beszűkülését megakadályozzák és így az okkluziós sík normális kialakulását elősegítik. A helyfenntartók fontosságát Kantorowicz tudatosította, aki egyúttal a fogvándorlás magyarázatára megfelelő törvényszerűségeket is megállapított. Spekulatív elgondolásaival szemben, néhány példa kapcsán igyekszünk, az eddig kevéssé méltatott okkluziós erők játékára' is rávilágítani. Ortodonciai szempontból íőkg a 6—8 éves korban, protetikai szempontból később is indokolt alkalmazásuk. Leggyakrabban koronákra, ill. gyűrűkre szerelt drótszerkezetek, de kivihető protézisek: is alkalmasak helyfenntartásra. A Kemény-féle retenciós (kapaszkodó*) protézisek bevezetése pedig egészen új lehetőségeket nyitott. Mindebből kitűnik, hogy a hely-fenntartók alkalmazása mind a fogszabályozó, mind a gyermekfogász, mind pedig a profetikus számára együttműködési lehetőséget teremt. A téjfoga.zat a maradó fogazat helytartója, amelynek rágó, hangképző és növekedést irányító szerepe közismert. De a tejfogazatnak még két különleges szerepe is van. Az egyik az okkluziós sík fenntartása, ill. a harapási magasság kialakítása, a másik a * Ezt a kifejezést Kende ajánlotta.
