Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)

1952-02-01 / 2. szám

AZ ÁLLCSONTSÉRÜLTEK ELLÁTÁSÁNAK VEZETŐ ELVEI

45-8. A gyógyulás lefolyása.

Minden seb, minden sérülés spontán is meggyógyul, mert a szervezetnek regenerációra, kiegészítésre való készsége van. Ha a gyógyulás folyamatát vizsgáljuk, úgy azt látjuk, hogy az három szakaszra oszlik :

a) az első időszakban a roncsolás következményeit tünteti el a szervezet,

b) az ezután következő második időszakban indítja el a regenerációs folyamatokat,

c) végül a regeneráció befejezése után, a harmadik időszakban, iparkodik a változott anatómiai és funkcionális viszonyokat korrigálni.

9. A gyógyítás lefolyása.

Az állcsonttörések kezelésénél nekünk is ezt a folyamatot kell követnünk :

aj Az első időszak, a roncsolási időszak — elsősegély — sebellátás, szervezeti szövődmények leküzdése. Ez általános orvosi és sebészeti elvek szerint történik. Ilyenkor a csonttörés ellátása ideiglenes.

b) A második időszak, a regeneráció szakában a rágómechanizmus helyreállítására kell törekedni, ebben az időszakban a csonttörés ellátása végleges kell hogy legyen.

c) A harmadik időszak, a rekonstrukció szaka, ebben a hiányok pótlásáról kell gondoskodni, amit vagy plasztikus műtétekkel, vagy különleges protézisek készítésével érünk el.

10. Sebészi princípiumok jelentősége az állcsonttörések kezelésénél:

Azt látjuk napjainkban, hogy a stomatologiában mindinkább előtérbe lépnek és mindinkább érvényesülnek az általános sebészi alapelvek. Kezdődik ez a sterilitás szigorú keresztülvitelével, folytatódik a gyökérkezelések kivitelénél és végződik a szájsebészeti ténykedéseinknél. A sebészi elveket az állcsonttörések kezelésénél két vonalon kell átvennünk és megvalósítanunk : az egyik a sérült szövetek, másik a sérült csontok kezelése.

Az áll csonttörések is, mint minden sérülés, tulajdonképpen sebek, melyeket természetesen a sebészi elvek szerint kell kezelni. Tehát minden ténykedésünknek szigorúan aszeptikusoknak kell lenni, mert abból a feltevésből kell kiindulnunk, hogy a friss sebek sterilek. A tapasztalat maga is ezt bizonyítja, mert a friss sebek egyesítésük után ép oly tökéletesen gyógyulnak, mint a műtéti sebek. Ennek megfelelően az arc sérülései is minden, esetben varratokkal egyesítendők és utána csak azon esetben látjuk el őket fedőkötéssel, ha a sebből még a varratok alkalmazása után is erősebb vérszivárgás látható ; különben fedetlenül, kötés nélkül hagyhatjuk őket, sebhintőporral beszórva. Sebhintőpornak a Tannoform nevű port ajánlom, amivel a legjobb eredményeket érhetjük el ezen nyitott kötésnélküli kezelés mellett. A fertőzött, nyílt, vagy nem teljesen egyesített sebeket is kötés nélkül lehet kezelni, ha betegeink kórházi ápolás alatt állanak, s ezeket a sebeket egy hálószerű, mullból készült borítékkal látjuk el. A steril, varratokkal egyesített sebek kezelésre nem szorulnak, csak a fertőzött, gennyező sebeket kezeljük H202 oldattal való öblögetéssel.

Az arc és száj sebei fertőzésekkel szemben nagyobb ellenállást mutatnak, mint a test többi részein levő sebek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azok nem fertőzhetők, csupán csak azt, hogy könnyű, nem virulens fertőzéseket könnyen legyőznek. Egy másodlagos fertőzés bekövetkezését a következő tényezők fogják elősegíteni :

a) a nyitott és nem egyesített seb.

b) roncsolt szövetek.

c) idegen testek : letört és elhalt csontarabok, gangrénás fogak és gyökerek, valamint kitört fogak.