Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-02-01 / 2. szám
A FLUORFEL VÉTEL ÄTLAGA KÜLÖNBÖZŐ FLUORID-SZiNTŰ KUTAKBÓL 37 Adler, Straub és Sárkány Biharnagybaj ómban egyrészt a egyes kutak fluoridkoncentrációjának átlagát, másrészt az egy-egy személy által egy-egy liter vízben átlagosan felvett fluoridmennyiséget számították ki. A két érték között igen csekély eltérést találtak, amit véletlen következményének tekintenek. Az általuk használt két módszerrel Hajdúnánás iskolás lakosságának átlagos fluorfelvételét, illetve a város kutainak átlagos fluoridtartalmát határoztuk meg. A kb. 18.000 lakosú város összesen 41 artézi kutat használ, melyeken kívül azonban ásott, pumpás stb. kutak is vannak használatban. Az 1949/50. tanévben egyikünk végigvizsgálta iskolafogorvosi tevékenysége során (B.) az általános iskolák tanulóinak tekintélyes részét; részben ezzel egyidejűén, részben ezt követően elvégeztük a város 41 artézi kútjából vett vízmintákban a fluor quantitativ meghatározását (Sz.). A gyermekek vizsgálata során a kartotéklapokra mindig feljegyeztük, hogy a gyerek családja jelenleg melyik kút vizét használja ivásra és főzésre. Értékelésre csak a Hajdúnánáson született és folyamatosan ottani lakos tanulók adatai kerültek ; ilyen összesen 1210 volt. A tanulókat életkor és nem, valamint aszerint csoportosítottuk, hogy melyik kút vizét használják. Az egyes kutak vizének fluoridtartalma között igen lényeges különbségeket találtunk : 2 kút F-tartalma 1-1 mg körül van literenként, 3 kúté 0'5—0-6 mg között, a többié ennél alacsonyabb. Csábító kísérlet volt, hogy a két protektiv fluoridmennyiséget tartalmazó kútból ivó gyermekek caries-adatait különválasszuk s megnézzük, hogy a város többi bennszülött gyermekével szemben van-e a caries elterjedésében különbség. Felvett adataink szerint összesen 79 gyermek fedezi vízszükségletét (legalább túlnyomóan) a fluor-iont protektiv mennyiségben tartalmazó két kútból; ezek között azonban csak 38 olyan található, aki születése óta egyazon lakásban lakik, akiről tehát feltehető, hogy folyamatosan és folytonosan a kérdéses kutak vizét itta ; további 22 olyak gyereket találtunk, aki maradó fogainak megjelenése előtt költözött jelenlegi lakásába — akinek tehát csak ezt megelőző fluor-felvételét illetően nincs biztos támpontunk. A fennmaradó 19 gyerek olyan időben költözött a kérdéses kút attrakciós körzetébe, midőn már maradó fogai is voltak a szájban. A két protektiv kútból élete egész idején folyamatosan ivó gyerekek száma olyan csekély, a két kérdéses két kút zónájába történő bevándorlás és nyilván ezzel párhuzamosan onnan történt elvándorlás a város más helyére — ami által előzőén protektiv mennyiségű fluoridot felvevő gyermekek kerülnek nem protektiv kutak körzetébe s javítják az oda eső átlagos caries-incidenciát — aránylag igen jelentős (több a két kút körzetébe postnatálisan került gyerek, mint az ott született és folyamatosan egy lakásban lakó), amiért is ez a csábító kísérlet eleve sikertelenségre volt ítélve. Viszont ha a város egészét vesszük, tehát a városon belül történt költözködéseket nem tekintjük, nagyvonalakban az utolsó 15 év folyamán, a társadalmunkban közben beállott forradalmi átalakulás és az ezt megelőző megrázkódtatások ellenére is az egyes kutakat mindig kb. ugyanannyi család s ugyanannyi gyerek használta. A cariesadatok felvétele során a kutak, ill. víz használatát illetően szerzett adatokat visszamenőlegesen számszerűen a jelen iskolás populáció egész életére kiterjesztjük (de nem személy szerint!). így módunk van, mint ezt röviden Adler, Straub és Sárkány kifejtették, az egy-egy gyerekre eső literenkénti átlagos fluorfelvételt megállapítani. Az eljárást áttekinthetően mutatja az I. sz. táblázat, ahol az egyes kutak vizének fluoridtartalmát (literenként gammában) és a kútból a jelenben ivó gyermekek számát tüntettük fel az első két számsorban. E kettő szorzata a kútból ivó valamennyi gyerek által 1—1 liter víz fogyasztására számított összes fluorfelvétel. Ezen adatokat az egyes kutakra külön-kiilön megállapítva, a kapott szorzatokat összegeztük, az így nyert végösszeget pedig a gyermekek számával osztottuk (lásd I. sz. táblázatot). A caries-adatok értékelése során a teljes hajdúnánási »bennszülött« iskolás populációt vettük tekintetbe ; a vízivási adatok azonban ezen populációnak csak 89%-ára vonatkoznak.
