Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-01-01 / 1. szám
METEOROPÁTIÁS JELENSÉGEK A STOMATOLÖGIÁBAN Ül Megfigyelhető, hogy olyankor, még a legegyszerűbb foghúzások esetében is, a betegek egyszerre, nagy számban, napokig tartó indokolaltan utófájdalcmiól panaszkodnak, holott korábban, vagy még egy-két nappal azelőtt is, ritkaságszámba ment hasonló foghúzások esetében az utófájdalom. A szokásos fájdalomcsillapító, melyek máskor teljesen kielégítő hatásúak, az ilyen esetekben sokszor csökkent hatásúnak, vagy teljesen hatástalannak bizonyulnak. A több napig fennálló fájdalom, rendszerint valamennyi betegnél egy időben szűnik meg, amikor a barometer tűje ismét már megállapodott. Ugyancsak észlelhető, hogy bizonyos napokon a korábbitól eltérő gyakoriságban nemnagyfokú periosteális infiltratio található olyan egyszerű extractiók után is, ahol az máskülönben nem szokott fellépni. Ez infiltratio a frontáttörés elmúltával simán és valamennyi betegnél közel egy időben szokott gyógyulni. Hasonlóan az előbbihez, az ilyen napokon feltűnően összefutnak a pulpitises betegek. Míg korábban csak elvétve jelentkezett egy-egy acut pulpitises a rendelőintézetben, addig e napokban azoknak sokszorosa. Egy-két napon belül magyarázatát látjuk e körülménynek a bekövetkező időjárás változásában. Ugyancsak megfigyelhető gyakran, hogy a caries-es fog ilyen napokon külső ingerekre erősen érzékeny, míg kevéssel később — frontátvonulás után — csökken az érzékenység és most már talán egyszerűen betömhető. Ugyanilyen időben a gangraenás fogakon fokozott kopogtatási érzékenység, vagy a gyökércsúcs tájékának fokozott nyomásérzékenysége észlelhető, ami más időben a szóbanforgó fogakon alig váltható ki. Ugyanez észlelhető a gyökérkezelt fogakon, jólehet a röntgenfelvételen elváltozás nincsen. Máskor a frontátvonulás idején a megcsiszolt, vagy abrazált fogak mutatnak fokozott érzékenységet hő- és vegyiingerekkel szemben. Hasonlóan felfokozódik ilyenkor atrophiás, ritkábban ép íny esetében is a fognyaki érzékenység, habár ezt az időjárás szezonszerű változásakor, tavasszal és ősszel inkább észlelhetjük. Erre vezethető vissza a porc. zygomaticustájékának, kisebb mérvű, néhány napig fennálló érzékenysége egyéb kiváltó ok híján. Ilyenkor az injectióstű beszúrási helye is napokig érzékeny lehet. Nemcsak fájdalomban, hanem utóvérzésben is jelentkezik a meteoropathiás hatás extractiók után, mely frontáttöréskor napokig fennálló szivárgó jellegű vérzésben jelentkezhetik, gyakrabban mint máskor. A meteoropathiás j elenségek szabálytalan időközökben, rövidebb ideig és rendszerint kisebb intenzitásban jelentkeznek az évszakok változásától független időváltozásokkor. Ezzel szemben a szezonszerű időjárásváltozás pathologiás jelenségei oly szabályszerűen ismétlődnek kora tavasszal és késő ősszel, hogy erre előre felkészülhetünk és figyelmeztethetjük érdekelt betegeinket. Vonatkozik ez főleg az aphtás betegekre, kiknél ebben az időben az erruptiók oly nagy számban és gyakorisággal ismétlődnek, mint soha máskor az év folyamán. Ismert jelenség a gingivitis catharralis és olykor az ulcerossáknak nagy számban való előfordulása ilyenkor. Ennek tavaszi előfordulását a szervezet vitaminhiánya, ill. ebből adódóan a szervezet ellenállásának általános csökkenése részben megmagyarázza, de nem magyarázza meg ennek közel egy időben történő tömegesebb megjelenését. Miután frontáttörések idején felsorolt panaszok hasonló gyakoriságában ismételten előfoidultak, bizonyítottnak találtam feltevésemet, hogy a jelenség oka az időjárásváltozásban keresendő. Ezt annál is inkább feltételezhettem, mert ezek egybe estek a már ismert meteoropathiás betegségeknek, ill. jelenségeknek a különböző kórházi osztályokon történő előfordulásával. Ilyen betegségek, illetve jelenségek az arthralgia, myalgia, decompensalt betegeken a gyógyulás terén mutatkozó visszaesés, ideg- és elmebetegeknél mutatkozó nyugtalanság, ill. roham, vagy fájdalomfokozódás, az általános görcs
