Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-01-01 / 1. szám
10 VITÉZ ISTVÁN DR. ÉS SZERÉMI KATALIN DR. Közlemény a budapesti Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézetéből. (Igazgató : Dabis László dr. egyet. ny. r. tanár.) Bakteriológiai vizsgálatok a fogászati sterilitás megjavítására Irta : Vitéz István dr. egyet, magántanár és Szerémi Katalin dr. egyetemi tanársegéd. Mint minden műtéti beavatkozásnak, éppúgy a fogászatinak is alapvető követelménye a legnagyobb fokú sterilitás. A sterilitást azonban rendkívül sok körülmény befolyásolja és ezek közül bármelyik elhanyagolása veszélyezteti a műtét sikerét, végeredményben pedig a beteg meggyógyítását. Teljes fokú sterilitás általánosságban akkor érhető el, ha a műtéti területtel érintkező minden anyag (a műtő keze, műszerek, kötszerek. levegő stb.) steril, vagyis semmiféle élő mikroorganizmust nem tartalmaz. Ez az általános elv egyformán érvényes minden fajta, kicsi és nagy műtétre. A fogászati sterilitás azonban különleges igényeket is támaszt, ezért célszerű ezzel a kérdéssel külön is foglalkozni. A sterilitást befolyásoló tényezők közül a levegő bakteriumközvetítő jelentőségével és a sebvarróanyagok sterilitásával más helyen részletesen foglalkoztunk, ezért az ezekre vonatkozó kísérleteket itt nem ismertetjük, csak azokat az eredményeket, amelyek a fogászatban is hasznosíthatók. A levegő bakteriumközvetítése. Minthogy a műtőbe (és a rendelőbe is) a mikroorganizmusok a külvilágból jutnak, arra kell törekedni, hogy a kívülről bejutó mikroorganizmusok számát minél jobban csökkentsük, ezen kívül pedig, hogy minél jobban biztosítsuk a helyiségben a levegő nyugalmát. Ennek megfelelően műtétkor az ajtókat, ablakokat zárva kell tartani, ilyenkor csak azok a személyek tartózkodjanak benn, akiknek tényleges munkájuk van. Nem szabad megengedni a fölösleges személyek ki-bejárkálását. Mivel a levegőből — a levegő bakteriumtartalma és a légmozgás arányában — állandóan hullanak baktériumok, a steril műszereket, kötszereket és minden egyéb steril anyagot steril vászonnal letakarva kell tartani a műtét egész ideje alatt. Ha a műtő ajtajai és ablakai zárva vannak és nem tartózkodik a műtőben senki, az 5 perc alatt lehulló baktérium számot m2-ként mindössze 940-nek találtuk, de ha 5—10 perc múlva kereszthuzatot létesítettünk az üres műtőben, ez a szám 19.340-re ugrott fel, holott a külső levegőből ugyanekkor szintén 5 perc alatt csak 16.510 baktérium hullott lm2 területre. Vagyis légvonat esetén a műtő levegője rosszabb műtéti körülményt hoz létre, mint maga a külső, utcai levegő. Ugyanebben a műtőben egy másik alkalommal, amikor műtét alatt kelleténél több személy volt benn, m2-ként 4037 baktérium hullott le, ugyanakkor a külső levegőből csak 2765. Minthogy ezek a baktériumok végeredményben az ú. n. levegő-bakteriumokon és staphylococcusokon kívül a talajon, városban az utca felszínén található szennybaktériumokból kerülnek ki, igen könnyen lehetnek köztük veszélyt jelentő pathogenek is. Nem lehet azért eléggé hangsúlyozni a ruha-, cipőváltást, steril köpeny, sapka és álarc felöltését, általában a szabályszerű »beöltözés« és »bemosakodás« fontosságát a műtőbe lépés előtt, hogy ezáltal is csökkentsük a műtő levegőjének baktériumos szennyeződését. Hiába való ugyanis a műszerek, kötszerek sterilezése, ha azok műtét közben a levegő útján baktériumokkal szennyeződnek, vagy esetleg fertőződnek is. A sebvarróanyagok sterilezése. A sebvarróanyagok hideg úton történő steiilezése, vagyis az ezekben lévő mikroorganizmusoknak biztos elölése valamely sporocid hatással rendelkező kémiai dezinficiens oldatban tartása által, a legnehezebb feladatok közétartozik. Ennek oka az, hogy nincs olyan dezinficiensünk, amelynek aránylag kis