Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-05-01 / 5. szám
144 GERGELY LAJOS DR. Magyarázat: A »kritikus aránymutató« kiszámítása a következő képlet alapján történik: C. R. =----ahol Д a két index közötti abszolút különbség és 1Д 30bs aA Л/i 1 y -+ ~ V П2 Vfx2 — m2 = Ооьв \/— + — ahol Dj és n2 a két kérdéses csoportban található személyek V nj n2 jelenti és-УЧ számát számított indexértéket és v fx2a talált értékek négyzetének a kérdéses értékeket felmutatók számával képzett szorzatainak összegét jelenti. Ezen számadat kiszámításához ismerni kell a csoportokon belül talált harapásmélység-indexek egyéni szóródását. Jelen példánkban ez a szóródás : Csoport Extr.-mentes Extrakciós Létszám 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 mmharapásmélység-indexet felmutató vizsgáltak száma. 1084 271 52 106 150 156 124 90 49 38 24 14 4 2 4 443 36 21 44 76 87 59 57 23 18 10 7 3 1 1 Az 5,54 értékű kritikus aránymutató egyértelműen azt jelenti, hogy a talált különbség szignifikáns ; 10 millió esetből csak 6 esetben a véletlen következménye ez a, különbség. Ha viszont hiánytalan fogsorú fiúk és lányok adatait hasonlítjuk össze egymással, azt látjuk, hogy a különbség nem szignifikáns (II. táblázat) : 2. táblázat. Csoport Létszám 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13. mm. funkciós harapásmélységet felmutatók száma. Fiúk .......... 682 175 29 63 93 95 76 64 28 21 18 11 4 2 3 Leányok .. 402 96 23 43 57 61 48 26 21 17 6 3 0 0 1 Csoport Vizsgáltak száma n Quantitativ index m Standard deviáció S. D. Négyzetes eltérés ^obs Kritikus aránymutató C. Jt. Fiúk ...................... 682 3,40 ±0,11 2,79 0,31 Lányok .................. 402 3,23 ±0,13 2,58 A számításokat az 1. táblázathoz fűzött képletek alapján végeztük. Hasonlóan megvizsgáltuk különböző korú fiúk és leányok harapásmélység-indexeit, hogy korral járó különbséget találunk-e. Minthogy az egyes évfolyamokban a vizsgáltak száma kisebb, az esetleg talált különbségeknek is kisebb a jelentőségük. Az orthodontiai irodalomból ismert, hogy a harapásmélység a fogváltás befejezte után magától gyakorlatilag nem változik. Ennek megfelelően azt láttuk, hogy különböző korú fiúk, illetve lányok indexei között érdemi különbségek nincsenek. A legnagyobb különbséget felmutató évfolyamok adatait a fentebb megadott képletek alapján elemeztük s csak két esetben találtunk olyan kritikus aránymutatót, amely a signifikancia határán van * a többi esetben biztos, hogy nem szabad a talált különbségnek statisztikai jelentőséget tulajdonítani. А III. táblázatban mutatjuk az egyes népesebb évfolyamok funkciós harapásmélység-indexeit azok standard-deviációival együtt.
