Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-05-01 / 5. szám
136 TÓTH KÁROLY DR. Közlemény a Szegedi Orvostudományi Egyetem Fog- és Szájbeteg Klinikájáról Felső állcsont! rosszindulatú daganatok korai felismerésének jelentősége* Irta : Tóth Károly dr. A maxilla-rák kiindulhat a száj- és orrmelléküreg nyálkahártyájából, a gingivából és magából a csontból, a benne visszamaradt ephitel sejtekből. Ez utóbbi lehetőség igen ritka. (1) Kiindulási pontja és terjedése szerint különböző — néha ellentétes — tüneteket okozhat. Az alábbiakban három esetünket ismertetem, melyek különösen rávilágítanak a klinikai tünetek, illetve azok helyes megfigyelésének, értékelésének fontosságára. Az első esetben a neuralgia-szerű fájdalom dominál, de a tumor, kisebb oedemás beszűrődéstől eltekintve, hosszú időn keresztül nem észlelhető. A második esetben semmi fájdalom nincs, de a lágyrészek erősen duzzadtak, oedemásak. E két beteg periostitis miatt kereste fel fogorvosát, akik egy-egy fogukat eltávolították. A diagnosis mindkettőnél azonos, s mégis a tünetek látszólag ellentmondóak. 1. eset: 47 éves, jól fejlett és táplált nőbeteg, napok óta tompa fájdalmakat érez bal felsőarcfelében. Néhány nap múltával a bal felső 5 foga felett arca kissé megduzzadt. Felkereste fogorvosát, aki a bal felső 5-ét periostitis diagnosissal eltávolította. A foghúzás után a duzzanat csökkent, de teljesen el nem múlott, fájdalmai időről-időre jelentkeztek. Egy hónap múlva fül-orr-gégészt keresett fel, aki az orrmelléküregeket rendben találta. Kb. 2—3 hónap múlva egyik budapesti tartózkodása alkalmából ismét fogorvost keresett fel. Elmondása szerint arca akkor kissé duzzadt, fájdalmai neuralgiára emlékeztetők. A foghúzás helye gyógyult. Rtg. felvétel semmi kórosat nem mutatott. Antineuralgicumokat rendeltek neki. Ismét eltelt kb. 3 hónap, mivel panaszai változatlanul fennálltak, újból felkereste a fül-orr-gégészt, aki kórosat ekkor sem tudott felfedezni. Kb. 15 hónap telt el a foghúzás óta, amikor az előző fül-orr-gégésszel együtt keresett fel. Jelen állapot : bal arcfél a felső premol&risok táján mérsékelten duzzadt. A bal felső ötös táján betapintva, az áthajlás kissé oedemás duzzadt, nyomásra fájdalmatlan. A húzás helye teljesen gyógyult, nyirokmirigy nem tapintható. Ütögetésre a maxilla nem érzékeny. Elmondja, hogy fájdalmai sokszor kínzóak, máskor napokig nem jelentkeznek, egész bal arcfelére kisugárzanak. Fogröntgen a sinus maxillaris nyálkahártyáját elmosódottnak, szakadozottnak mutatja. A fül-orr-gégész szakorvos szerint az orrmelléküreg tiszta, benne sem kóros váladék, sem idegen szövet nincs. Tekintettel a hosszú ideje fennálló panaszokra, a beteget rákgyanúval megfelelő szakintézetbe irányítottam, ahol a koponya-röntgen és a szövettani vizsgálat alapján, felső állcsontrákot állapítottak meg. A továbbiakban a betegen maxillaresectiót hajtottak végre, majd besugárzást kapott. Rohamosan fejlődő testi leromlás mellett a műtét után 6 hónappal exitált. 2. eset: 45 éves, jól fejlett és táplált férfi elmondja, hogy a klinikai felvétel előtt kb. 1 hónappal azzal kereste fel orvosát, hogy jobb felső őrlő fogát eltávolítássá. E fog lassan mozgóvá vált és az utóbbi időben már a rágásban is kissé akadályozta. Egyébként is úgy vette észre, hogy arca ezen a környéken kissé duzzadtabb. Fájdalom vagy egyéb panasza nem volt. Kívánsága szerint, kezelőorvosa jobb felső 7-es fogát fagyasztással eltávolította. A foghúzás óta egy hónap telt el, de a húzás helye nem gyógyult. Ezért kezelő orvosa csontvelő-gyulladás gyanújával a klinikára utasította. Bemondása szerint fogyott. A jobb arcfélen az arcus zygomaticus felett és a foramen infraorbitale alatt kb. kisalmányi, tömött tapintatú az alappal összekapaszkodó terimenagyobbodás, felette a bőr feszes, hűvös, ráncba szedhető. Nyomási érzékenység nincs. A jobb alsó szemhéj kissé duzzadt és lividen elszíneződött; szemrés kissé beszűkült. Submandibularis mirigy nem tapintható. Bal oldalon a sternocleidomastoideus elülső szélén kb. a nyak közepén babnyi nyirokmirigy tapintható. Jobboldalon, a buccalis nyálkahártya a szájüreg felé bedomborodott, hyperaemiás és tömött tapintatú. A jobb * 1951 szeptemberében a Fogorvos Szakcsoport nagygyűlésén tartott előadás
