Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-01-01 / 1. szám
A FELÜLET] BEIDEGZÉS ÉS A XE ÚRI ТЕК EGYMÁSHOZ VALÖ VISZONYA 7 és követőik nagy lelkesedéssel ajánlják különösen az alsó nagyőrlők érzéstelenítésére. Az eljárás felett nem kívánunk kritikát gyakorolni, tökéletesen elegendőnek találjuk magát az endostális eljárást ismertetni: 3—4 mm-es metszés a nyálkahártyán, majd a mandibula kompaktáját rózsafúróval átfúrjuk míg a fúró a spongiosába nem jut, akkor a fúrót kihúzva, helyébe a kifúrt csatorna átmérőjének falához jól záró (!?) tűn át magas nyomással pár csepp anaestheticumot fecskendezünk a spongiosába. Azt hisszük, felesleges mondanunk, hogy sem erre, sem más hasonló segédeljárásra szükségünk nincs. Ha ugyanis logikusan rendszerezzük, egyrészről sikeres, másrészről sikertelen eseteink során szerzett tapasztalatainkat és ezek tanulságait szembeállítjuk érzéstelenítő eljárásunk hatásmechanizmusával, ebből úgyis önként fog adódni a sikertelenségnek az az egyetlen elfogadható magyarázata, amely az ilyen természetű sikertelenség valódi okát megvilágítja és egyben a hiba kiküszöbölésének a módját is meghatározza. Sikertelen eseteinket analizálva, meg kell állapítanunk, hogy sohasem fordult elő gyakorlatunkban olyan eset, hogy a fogbélés a gyökérhártya tökéletesen érzéstelenné vált, de az ajak bőre érzékeny maradt, vagy hogy a fogbél érzéketlenné vált, de a gyökérhártya nem és olyan esetre sem tudunk visszaemlékezni, hogy pl. az alsó szemfogból fájdalom nélkül tudtuk eltávolítani az élő fogbelet, de ugyanakkor a nagyőrlő fogbele érzékeny maradt. Hogy az elmondottakat szemléltetővé és jobban áttekinthetővé tegyük, adjunk a bennünket érdeklő képleteknek sorszámnevet. Nevezzük az ajak bőrét és nyálkahártyáját 1-nek, az ínyt 2-nek, a csonthártyát 3-nak, a hátsó fogak gyökérhártyáját 4-nek, az elülső fogak gyökérhártyáját 5-nek, a hátsó fogak fogbelét 6-nak, az elülső fogak fogbelét 7-nek. összefoglalva tapasztalatainkat az érzéstelenítés sikerével vagy sikertelenségével kapcsolatban, alábbi nyolc eset lehetséges : Érzéstelenné vált 0 1 1 2 1 2 3 12 3 4 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 7 Érzékeny maradt 1234567 234567 3 4 5 6 7 4 5 6 7 5 6 7 6 7 7 0 = teljes sikertelenség = részleges » = » i; = » » = » » = » » = teljes siker A sikertelenségnek vagy sikernek a fentitől eltérő variációját sohasem tapasztaltuk. Ha egy érzéstelenítésünk tökéletlen volt — aszerint, hogy az milyen mértékben volt sikertelen, — egy vagy több képlet maradt érzékeny éspedig mindig elsősorban a legmagasabb számú képlet, azután a következő legmagasabb számú és így tovább, de sohasem fordult elő, hogy egyik képlet kihagyásával egy következő kisebb sorszámú képlet átugorta volna a nagyobb sorszámút. Sohasem láthatjuk tehát, hogy pl. érzéstelenné válik az 1, 3, 5 képlet és érzékeny marad a 2, 4, 6 képlet. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy ha pl. lingularis érzéstelenítés után az élő alsó középső metszőfogból fáj dalom nélkül eltudjuktávolítani a fogbelet, akkor a n. alv. mand. beidegzési területén bármelyik másik fogon is az egyébként fájdalmas beavatkozásokat fájdalom nélkül tudjuk elvégezni. Ezzel szemben abból a körülményből, hogy az alsó ajak tökéletesen érzéketlen, még arra sem tudunk biztosan következtetni, hogy az íny szintén érzéketlen. Ha a sikertelen, illetőleg részben sikertelen érzéstelenítéseknél az érzéketlenségből kimaradó képletek sorrendjét és csoportosulását megfigyeljük, önkéntelenül is rá kell hogy terelődjön figyelmünk egy másik jelenségre, amit érzéstelenítéskor tapasz
