Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-05-01 / 5. szám
ADATOK AZ ADENOLYMPHOMÁK KÖRSZÖVETTANÁHOZ 131 A mirigyeket bélelő hám általában kétsoros, belső réteg magas, nyúlánk sejtekből épül fel, melyek egymás mellé paliszádszerűen rendeződnek, magvaik is szorosan egymás mellé sorakoznak, közel a sejt lumen felé eső széléhez. A külső réteget alacsonyabb, polygonalis sejtek alkotják, melyek a belső sejtek közé ékelődnek, a mirigyek lumenét csak helyenként érik el. Ez a sejtsor finom basalis membránon fekszik, mely alatt lelapult sejtek találhatók. Ezek a hengerhámmal bélelt nyálkahártyák basalis sejtjeivel minden tekintetben megegyeznek. A sejtmag ovális, hossztengelye a sejt alapjára merőleges, széle zsugorodott, durva chromatin structurájú. Találhatók olyan sejtek is, melyeknek magva puffadt, hólyagos, sötét nucleolussal rendelkezik. Megoszlások főleg az alaphártyához közel észlelhetők, de csak igen elvétve. A sejtek plasmája finoman szemcsézett, egyes helyeken, főleg a mag körül nagyobb vacuolák találhatók benne. A szemcsék a mirigyhámsejtek secretumai, melyek részint 1. ábra. Magas, kétrétegű hámmal bélelt mirigyjáratok. Lymphoreticularis kötőszövet csíraközponttal. 2. ábra. Secretiós capillarisok. Jól látható a reticularis rosthálózat és az alaphártya. Mallory—Heidenhain festés. a sejtek között, részint a sejtek alapján elhelyezkedő secretiós capillarisokon keresztül a mirigyek lumenébe jutnak. (2. ábra). Itt apró rögök alakjában találhatók. Több szemcse összeolvadása, majd besűrűsödése következtében concentrikus rétegezettségú gömbök keletkeznek, melyek szintén erősen fuchsinophilek. (3. ábra). A mirigyek tartalmát ezeken kívül sejtes elemek és szemcsés anyag alkotják. A sejtek egy része eosinophil sejt, a sejtek másik csoportja a mirigyhámsejtekre emlékeztet. A tumor stromáját alkotó lymphoreticularis szövet helyenként a daganat jelentős részét foglalja el, máshol a tág mirigyek mellett háttérbe szorul. Vázát finom reticularis kötőszövet alkotja, mely Gömöri-féle ezüst impregnatióval vagy Mallory— Heidenhain-festéssel igen jól feltüntethető. A belőle leváló rostok képezik a mirigyhámsejtek basalis membránját. Helyenként a rostok megvastagszanak és a szomszédos rostokkal összeolvadva, tömött gömböt vagy köteget képeznek, mely később hyalinossá válik. Ezen megvastagodott rostok között haladnak a daganat vér- és nyirokerei. A vérerek kisszámúak, vastag hyalinos faluk van, a nyirokerekben helyenként kimutatható a mirigyek secretuma. A rostok közötti teret főleg lymphocyták töltik ki, találhatók azonban plasmasejtek és eosinophil leukocyták is. Elvétve egy-egy folliculust is látunk, ennek központját duzzadt reticulumsejtek alkotják. 9* 4
