Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-04-01 / 4. szám
126 A SZAKCSOPORT HÍREI 1952. február 13-án Fodor György István dr. tartott előadást »Fogeredetű fertőzéses gyulladások halálozási arányszámának feltűnő csökkenéséről« címmel. A fővárosi közkórházak szájsebészeti osztályainak és a Stomatologiai klinikának évi statisztikai adataiból egy örvendetes tény világlik ki: fogeredetű fertőzéses gyulladással operált betegeik halálozási arányszámát nulla százalékra sikerült lecsökkenteni. Pontosabban meghatározva : a Stomatologiai klinikának fogeredetű fertőzéses gyulladással operált betegei közül az utóbbi három évben egy sem halt meg ; a János-kórház szájsebészeti osztályának dentalis fertőzés gyanújával csupán egy betege halt meg, de még ebben az esetben is a betegséggel kapcsolatban olyan jelenségek szerepeltek, amelyek a fogeredetű fertőzést végül is kétségessé tették ; az István- és Rókus-kórházak szájsebészeti osztályainak az utóbbi hat évben fogeredetű fertőzéses halálesete egy sem volt. Előadásában részletesen ismertette a fejlődésnek azt az útját, amely e nagy jelentőségű eredmény kialakulásához vezetett. Dr. Szabó Jenő: Fogsebészeti diagnosztika címmel 1952. febr. 27-én tartott továbbképző előadást. Közismert diagnosztikus eljárásaink : az anamnesis gondos felvétele, az inspectio és a palpatio teszi lehetővé azt, hogy határozott különbséget tudunk termi a cirkulatiós oedema, a haematoma, a gyulladásos oedema, az infiltratum, az abscessus, a phlegmone és a daganatos terime-nagyobbodások között. • A rendelőintézeti gyakorlatban nem eléggé értékelt és kultivált diagnosztikai eljárás a próba punctio. A próba kimetszés csak egy daganatféleségnél kontraindikált és ez a bőr melanomája. A fogsebészeti diagnosztikában az intraoralis röntgenfelvételeket előnyben kell részesítenünk az extraoralisokkal szemben, mely utóbbiak csak nagy vonalakban adnak felvilágosítást. A rendelőintézeti gyakorlatban nagy jelentőséggel bír a dentalis eredetű acut periostitisek különböző alakjainak felismerése, különös tekintettel arra, hogy mely folyamatok szanál - hatók ambulanter és melyek utalandók kórházba. Az ambulanter megoldható alakok : az acut intraalveolaris tályogok, valamint az extraalveolaris subperiosteális és submucosus tályogok. Kifejezetten nosocomiális alakok : a kiterjedt lágyrész infiltrátum, mely gennyes beolvadásra hajlamos és a genuin phlegmonés alak. A periostitis különböző alakjai elkülönítendők a furunculus vestibuli nasi-tói, az abscessus peritonsillaris-tól, sialoadenitis sublingualis acuta-tól, parotitis acuta-tól és a lymphadenitis submandibularis acuta-tól. Ismernünk kell az osteomyelitis necrotisans különböző stádiumainak tünettanát. A rosszindulatú szájüri daganatok korai felismerése fogorvosi feladat. A nagykiterjedésű cystákra jellemző röntgenelváltozásokat el kell különítenünk a centrális epulis, a sinus alveolaris, ill. a sinus interradicularis, a Highmore-üreg hámjából kiinduló és a proc. alveolaris bázisában fejlődő carcinomára jellemző röntgenelváltozásoktól. Március 12-én László Jenő dr. tartott a »Hidpótlások készítésével kapcsolatos hibák és hibaforrásokról« előadást. Sorra veszi az indikáció felállításánál, a tervezésben, az előkészítéskor, a lenyomatvételnél, a hídpróbánál és a beragasztáskor fellépő hibaforrásokat, illetve hibákat. Legrészletesebben a tervezés fejezetével foglalkozik. Bevezetőben tárgyalja a hídra ható erőket, ezeknek a pillérfogakra gyakorolt károsító hatásait és elkerülésüknek a lehetőségeit. A tervezéssel kapcsolatban hiba lehet 1. a pillérfogak helytelen megválasztása, 2. a hídhorgonyok helytelen megválasztása, 3. a hídtest helytelen szerkesztése. A pillérfogak megválasztása helytelen a) ha a felhasznált fog, vagy az alveolusa nem egészséges, b) ha a pillérfogak száma, vagy helyzete nem megfelelő. A hídtest szerkesztése helytelen a) ha a méretezés nem megfelelő, b) ha a rágófelületi kiképzés nem megfelelő, c) ha a gingiva felé tekintő rész nem felel meg követelményeinknek, d) ha a kozmetikai szempontokat figyelmen kívül hagyjuk. 1952. március 26-án »Gyermekfogászati kérdéseke címmel Szabó Hanna dr. tartott továbbképző előadást az iskolaköteles kor előtti gyermekfogkezelésről. Rövid anatómiai és fejlődéstani bevezetés után ismertette a dentitio fiziológiás és kóros jelenségeit s a tejfogazat élettanát. Felhívta a figyelmet a prae- és postnatalis időszakban lehetséges caries profilaxisra és beszámolt a fluor-terápia mai állásáról. A tejfogak konzervatív kezelésével kapcsolatban feltárta a tejfogtömés készítésének nehézségeit. Csoportosította a kavitásokat a tejfog élettartama és a maradandó fogazathoz való viszonyuk alapján és ehhez szabta a követendő konzerváló eljárást. Ismertette a tejfog pulpitis- és gangraenakezelés problémáinak legeredményesebb gyakorlati megoldási módjait és különösen hangsúlyozta a tejfogazat megtartásának fontosságát a fiziológiás váltás idejéig. A tejfogak extractiójánál igen fontosnak tartja a fájdalommentességre való törekvést. Ismerteti a kloretil bódítás legenyhébb kivitelét, amit a mindennapi gyakorlatban extractio, incisio, trepanatio céljaira jól fel lehet használni. Az eredményes injectiós érzéstelenítésnél emlékeztet azokra a helyváltozásokra, amiket a fejlődés folyamán a foramen mandibulae és a foramen mentale helye mutat.
