Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-04-01 / 4. szám
124 LAPSZEMLE LAPSZEMLE M ezsova, Goldova és Roguckája: Heveny szerozus pulpitiszék gyógyítása penicillinnel. A moszkvai Stomatologia c. folyóirat 1951. évi 4. számában. A szerzők jó eredményeket láttak a heveny serosus pulpitis penicillinnel való kezelésétől, ami feleslegessé teszi a pulpa részleges vagy teljes eltávolítását. A penicillin olajos suspensióiát jobbnak találták erre a célra, mint a vizes oldatot, mert tovább marad meg a szövetekben, tehát hatása is tartósabb, állandóbb, hónapokig éltévé is hatásos marad. A penicillin olajos suspensiója 50.000 egység 1 ecm-ben koncentráció mellett bizonyult a leghatásosabbnak. Metodikájuk a következő volt : A kariózus üreg gondos preparálása után az üregbe olajos (napraforgó-olaj) penicillinnel átitatott vattagolyót helyeztek 5 percig, utána a vattát kicserélték és föléje száraz vattagömböt helyeztek, majd az üreget mesterséges dentinnel (-— Fleischer) zárták le 24 órára, A terápiát így folytatták .'1—5 napig. Az utolsó napon a szuvas üreg fenekét a következő összetételű pasztával fedték : olajos penicillin, egy rész sulfidin és két rész bolus alba. A sulfidint mint tartós hatású anyagot alkalmazták a penicillinnel együtt. A pasztát dentinnel izolálták, majd az üreget betömték. Munka közben kiderült, hogy sekélyebb és főkép fognyaki szuvasodásoknál a tömés az említett paszta felett nem jól tart, hanem kiesik. Ilyen esetekben a pulpitisznek penicillinnel való gyógyítása után 5—7 napra eugenol-pasztával zárták le az üreget. Utána a paszta egy részét eltávolították és a fogat a szokásos módon tömték. A penicillines kezelés a heveny fájdalmas tüneteket gyorsan megszünteti. A kezelés 78 eset közül 56 esetben kedvező eredménnyel járt. Röntgen-ellenőrzéskor az 56 esetből kettőn találtak gramdomát és hármon fibrozus periodontitiszt. A jó eredményekhez fontos, hogy a szerozus pulpitisz diagnózisát helyesen állapítsuk meg. A módszer még nagyobb anyagon további kipróbálásra szorul. Sárkány Tibor dr. X e h s e , К . : Szájpadlásnélküli teljes műfogsorok. (Zur gaumenfreien totalen Prothese.) Z. W.: 6' ; 539. (1951. 22.) Szerző szerint a szájpadlásnélküli teljes műfogsor problémája újból napirendre került. Felsorolja az előnyeit és megemlíti azokat a szerzőket, így pl. Goldsteint, Falckot, akik jóformán csak ilyen protézist készítenek pácienseiknek. Összegezi a tapasztaltakat és leszögezi, hogy M. Spreng, valamint a saját véleménye szerint is az igyekezet túlzott és az eredmények csak egyes esetekben lehetnek kielégítők. A szájpadlásnélküli műfogsor tapadását a vestibularis és palatinalis sáncok, amelyek még harántsáncokkal is kombinálódhatnak, volnának hivatva biztosítani. Ezek azonban lapos és vékony nyálkahártyával fedett állcsonton ennek a feltételnek nem felelhetnek meg, azért sem, mert rendkívül fájdalmasak és nehezen szokhatok meg. Szájpadlás nélküli műfogsort csak olyan helyen talál alkalmasnak, ahol a gerincek kifejezették, a szájpadlás magas, esetleg ékalakú és a nyálkahártya vastagsága tetemes. De még ilyenkor is a páciens messzemenő kitartására és toleranciájára van szükség. Földvári Imre dr. L i b e r a , F. J.: A szájpadlás nélküli műfogsor problémája, különös tekintettel a Kambasystemára. (Das Problem der gaumenfreien Prothesen — unter besonderer Berücksichtigung der Kantba- Systems und dessen Möglichkeiten.) D. Z. Z.: 6' ; 1333. (1951. 23.) A szerző vizsgálta a Bremer Goldschlägerei által közölt Kamba-system használhatóságát. Ennek lényege az, hogy a szájpadlás nélküli teljes felső fogsort szélein megfelelő technikával elhelyezett műanyag szalaggal teszik a nyálkahártyához, illetve a protézis alapjához tapaszthatóvá. A műanyag szalag helyett eleinte gumi szalagot használtak azonban ezt félévenként cserélni kellett és így megfelelőbbnek találták a műanyag szalagot. Ezt úgy vezetik a protézis bázisába, annak palatinális és vestibularis szélein, hogy a viasz protézisbe a későbbi műanyag szalag helyére fém szalagot vezetnek, amelyet a kész protézisből megfelelő folyadékkal (valamilyen savval) kioldanak. Ezután húzzák be a fémszalag helyére az akrilat szalagot. A szalag egy kissé a protézis bázisából kiemelkedik, így tehát a nyálkahártyába süllyed bele. Szerző eseteket közöl, melyeket sikerrel oldott meg a fent ismertetett alapon. Ügy látta, hogy a tuber maxillaet nem szabad körülfonni a szalagnak, mert ez a betegnek fájdalmat és feltörést okoz. Olyan protéziseket is közöl, ahol a szalagot nem a protézis szélein, hanem annak közepe táján alkalmazta, valamint részleges protéziseken is. Ugyanezt a megoldást ajánlja esetleg szájpadlásos műfegsorokon is. Földvári Imre dr.
