Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-04-01 / 4. szám
122 ÜJITÁS ÚJÍTÁS Funkciós lenyomatvétel egy-két maradékfog esetén A részleges foghiány oly esetében is funkciós lenyomatot kell venni, amikor egy vagy két fog képviseli a maradékfogazatot. A lenyomat eltávolítását ilyenkor megnehezítik a fogak és a tuberek alámenő területei. A vékony funkciós szélek a lenyomat eltávolításakor rendszerint jelentősen megsérülnek, letöredeznek úgy, hogy a legtöbb esetben összeállításuk lehetetlenné válik. A Zelex nem alkalmas a funkciós szélek lemintázására, mert a kinyomódó vastag szélek elhúzzák a vestibulumot. A fenti nehézségek kiküszöbölésére sikerrel alkalmazom az alábbi eljárásomat. Először anatómiai lenyomatot veszek, melyre a laboratórium egy egyéni kanalat készít oly módon, hogy a megmaradt fogat viasszal vagy Stenz-cel beborítja, hogy a lemintázandó fog részére megfelelő mélyedést biztosítson és így készíti el gramofonlemezből az egyéni kanalat. A kanál és a fog között kb. 3 mm hézag legyen. Az így elkészült kanalat a szájban beigazítom, majd a fog helyén buccalisan, illetve labiálisán kivágom. A kivágott részt viasszal helyettesítem. Ily állapotban történik a lenyomatvétel. Levételkor a viasznál megreped a gipszlenyomat, ezáltal a maradékfognál is könnyen leemelhető a lenyomat. Utána amegrepedt gipszrészt enyhe nyomással könnyen visszahelyezhetem, ilyenkor ugyanis a kötődő gipsz melegétől megpuhult viasz a nyomásnak könnyen enged. Trietsch Béla dr. KÖNYVISMERTETÉS Acta Morphologica Academiae Scientiarum Ilv.ngaricae. (Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1951.) Tomus 1. Fasciculus 1. A magyar morfológiai kutatás eredményeit régebben a Magyar Orvosi Archivumból ismerte meg a magyar orvosvilág. Olyan folyóiratunk azonban nem volt, amely a magyar szövettani és kórtani eredményeket a külföld felé is tudta volna reprezentálni. Törő professzor fáradhatatlan aktivitásának érdeme, hogy az Akadémia kiadásában megjelent Acta Morphologica orosz, francia, angol és német nyelven viszi a külföld elé az értékes közleményeket. Az Acta Morphologica-t Törő Imre professzor szerkeszti, Baló, Kellner és Szentágothai profeszszorok a munkatársak. Az első kötet 157 oldalon jelent meg és a következő tizenkét kutató munka értékes eredményét ismerteti : Flerlcó Béla (Einfluss experimenteller Hypothalamuslaesionen auf das Eileiterepithel) a hypothalamus területén ejtett sérülések befolyását vizsgálta házinyulak petevezetékének nyálkahártyáján, amely elváltozások főleg a petevezeték ampulláris részére szorítkoznak. Gellert Albert (Quelques observations sur le ganglion caverneux ä la suite de nouvelles recherches) közleményében összehasonlító anatómiai vizsgálatokról számol be, amelyeket a házinyúl sinus cavernosus-a területén végzett a nervus oculomotorius-hoz és a nervus maxillaris-hoz tartozó ganglionra vonatkozólag. Kiss Ferenc és Orbán Tibor (Neue Beiträge zum Blutkreislauf des Auges) beszámolnak ötven injiciált bulbuson végzett histologiai vizsgálatról. Megállapítják, hogy a szemnek, mint az agy exponensének vérkeringése csupán az agy vérkeringésével hasonlítható össze ; az emissar-véna rendszer, a vena vorticosa és a vena acqueosa rendszere a Kiss által leírt sinus-elv alapján funkcionál.
