Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)

1952-04-01 / 4. szám

120 KÉRDÉS—FELELET akkor egy kis kalapálás milyen jól beviszi. Az asztalos vésőjét néha kalapácsolás nélkül is alkalmazza, de aránytalanul nagyobb erőt kell kifejtenie, mint ha ütögetéssel dolgozik. Ha pedig egy ilyen kalapálás nélkül alkalmazott véső kicsúszik, igen messze szalad és nagy sérülést okozhat. A szájban egy hasonlóan alkalmazott eszköz kicsúszása, még akkor is, ha annak hegye nem éles, igen nagy roncsolást okozhat. Eltört fszonda vagy Black-eszköz nyeléTo&l igen alkalmas inlay-felkalapáló eszközt készít­hetünk házilag. Kern kell mást tennünk, mint működő végét úgy lecsiszolnunk, hogy az az inlay felkalapálására alkalmassá váljék. Fém inlay-khez előnyös, ha az inlay-felkalapáló eszközt kissé kihegyezzük, hogy kalapálás közben ne csúszhassék le. 101. Ampulla-nyitás kővel. Az ampulla-reszelők darabonként 50 fillérbe kerülnek, hamar tönkremennek. Nagygyűlésünk alkalmával megtartott' ötlet­napokon többen javasolták a tűreszelőnek, csiszolókőnek, gyémántko­rongnak alkalmazását erre a célra. A Szentkirályi-utcai ren­delő és Továbbképző Inté­zet asszisztensnői jó ered­ménnyel használják az acélkoronák levágásához forgalomba hozott nagy lencseköveket, me­lyek a fecskendővel együtt jól kifőzhetők és élettartamuk szinte korlátlan (lásd rajz). Egy ilyen nagy lencsekővel egy karcolás elég. Ara kb. 80 fillér. 102. Filmcsipesz okozta selejt csökkentése. A forgalomban levő filmcsipeszek egy része olyan, hogy a film függesztéskor a felső akasztó­­rész meghosszabbításába esik (lásd rajz, jobboldali ábra). Kidolgozáskor a film az előhívóedény (pohár vagy tank) falához részben hozzáfekszik, vagy ahhoz nagyon közel kerül és így a kép egyes részei foltosak maradnak, vagy egyenetlenül dolgozódnak ki. Görbítő fogóval hajlítsuk meg a filmesipesz akasztós részét olyan mértékben, hogy a rája akasztott film az edényben befelé elálljon (lásd a rajz, baloldali képét). 103. Lábkapcsoló rögzítése A fogorvosi fúrógép lábkapcsolója használat közben gyakran elmozdul. Különösen akkor, ha a padló vagy a linoleum igen sima. Többféle segítési módot ismerünk. így : 1. A lábkapcsoló alatti részt nem engedjük simává tenni, tehát a padlót viasszal, vagy a linóleumot pasztával ott nem kenjük be. 2. A lábkapcsoló tapadógumijait, ha azok az idők folyamán megkeményedtek, újakkal cse­réljük ki. Műszaki kereskedésben kaphatók erre alkalmas gumiütközők, melyeket háztartási cálokra árulnak. 3. Növeljük a lábkapcsoló súlyát. Ez történ­hetik ólomalátét felszereléssel, ülve dolgozásnál pedig azáltal is, hogy miközben egyik lábunkkal végezzük a kapcsolást, a másikat ráhelyezzük a. lábkapcsolóra, melyet így lábunk súlya a padlóhoz szorít. 4. Filcdarabot helyezünk a lábkapcsoló alá. 5. Két ív üvegpapírt sima oldalával össze­ragasztunk s úgy helyezzük a földre. Az egyik csiszolóréteg a földhöz tapad, a másik a láb­kapcsolóhoz. 6. Gyantaport szórhatunk a lábkapcsoló alá. 7. A lábkapcsoló gumitapadóit kitöltjük ragasztó viasszal. 8. A lábkapcsolót gumiszőnyegen tartjuk, melyen az állás is könnyebben esik. 104. Tuberkulotikus beteg röntgonezése Mindig úgy kell dolgoznunk, mintha minden betegünk fertőző betegségben szenvedne. Mégis, amikor kimondottan tuberkulotikus vagy lue­­tikus beteget röntgenezünk, indokolt, hogy vala­milyen olyan különleges intézkedést alkalmaz­zunk, amely csökkenti a fertőzés veszélyét s a nyálas filmet sötétkamrában felbontó asszisz­tensnőnek szubjektíve is bizonyos megnyug­vást ad. Ilyenkor használat előtt csomagoljuk a fogászati röntgenfilmet kis darab celofánba és így helyezzük a szájba. A behelyezést esi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom