Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-01-01 / 1. szám
_ i 4 SIMON BÉLA DK. Az erek anastomosisa makroszkoposan is jól látható, az emlékezetben tehát az anastomosis szóhoz ez a vizuális kép kapcsolódik. Egészen természetes, hogy »ideganastomosisról« hallva, ugyancsak az idegágak és idegtörzsek makroszkopos egybeolvadásának vizuális képe fog felmerülni és nem a tengelyfonalak megszakítás és összeolvadás nélküli mikroszkopos képe. A különböző idegek végágainak »anastomosisávah kapcsolatban, sajnos, még enynyi mentséget sem tudunk felhozni. Ebben az esetben ugyanis az anastomosis kifejezésnek még a képletes használatáról sem lehet szó. Az anastomosis szó sokszor ismétlődő értelemszerűtlen használata, kétségkívül nagy szépséghibája a tankönyveknek, de egymagában ez még nem volna ok arra, hogy ismételve foglalkozzunk e kérdéssel. Amiért újra felvetjük a kérdést, annak kizárólagos oka az, hogy meggyőződésünk szerint ebből az értelemszerűtlen szóhasználatból nagy gyakorlati kár származik. Mindazok ugyanis, akik az érzéstelenítés terén még nem rendelkeznek a kellő biztossággal, egy nem sikerült érzéstelenítés esetén nem fogják annak valódi okát keresni, megtalálni és kiküszöbölni, hanem vagy hiábavaló kísérletet tesznek az »anastomizáló« másik ideg érzéstelenítésére, vagy egyszerűen belenyugszanak a sikertelenségbe és megelégednek azzal a kényelmesebb magyarázattal, amit az »anastomosisok« által adott lehetőségek nyújtanak. * * * Egy másik, ugyancsak elterjedt és a stomatologiai tankönyvekben sorozatosan terjesztett tévhit az ellenoldali testfélre vonatkoztatott HÚlérő« beidegzés tana. Ezen azt értik, hogy az egyik testfél érző idege a másik testfél azonos területének egy bizonyos részletét is ellátja (Moral, Sicher, Bichlmager stb!). így pl. Sicher határozottan állítja, hogy a n. alv. mand. nemcsak az ellenoldali lágyrészek, hanem az ellenoldali metszőfogak beidegzésében is részt vesz. A testfelületen valóban szinte szabály az egyes bőrfelületek kettős beidegzése, amit különösen a szomszédos segmentumokon figyelhetünk meg (segmentalis túlérés). Ez azonban mindig csak az azonos oldalon levő szomszédos területen tapasztalható, de sohasem az ellenoldali megfelelő területeken. Már a múlt század kilencvenes éveiből bőséges irodalmi adat áll rendelkezésre (Scherrington, Head, Mackenzie), amely szerint egyetlen hátsó gyök átmetszése — jeléül a kettős beidegzésnek — úgyszólván semmiféle érzéskiesést nem okoz a bőrön. Ahhoz, hogy egy érzéstelen bőrfelületet tudjunk kirajzolni, legalább is két, de inkább három egymás melletti hátsó gyök átmetszése szükséges. Viszont akárhány szomszédos hátsó gyököt is vágunk át, az érzéstelenség a középvonalban mindig igen pontosan elhatárolódik. A trigeminus beidegzési területén saját kísérletes vizsgálataink során ugyanezt tapasztaltuk. Vizsgálatainkat az alsó és felső ajak bőrén és az alsó hat elülső fog fogbelén végeztük. Utóbbi célra azokat az eseteket használtuk fel, amelyekben a 3, 2, 111, 2, 3 fogakat rögzítő sín alkalmazása céljából amúgy is devitalizálnunk kellett. A bőrön hideg-, meleg-, tapintás- és fájdalomérzés vizsgálatot, a fogbelen csupán fájdalomérzés vizsgálatot végeztünk. Bőrvizsgálathoz a n. alv. mand.-t a lingulánál, a n. infraorbitalist a for. infraorbitale-nál érzéstelenítettük 2—2 cm3 4%-os novocain-suprarenin-oldattal. A hőérzsst 1 mm2 nagyságú körfelületű nyakukon gumihuzattal izolált és 4°-os víz-, illetőleg 60°-os olajfürdőben tartott amalgámtömőkkel, a tapintásérzést Miller-tű tartóba fogott lószőrszállal, a fájdalomérzést a legvékonyabb Miller-tűvel vizsgáltuk. A tapintás- és fájdalomérzés vizsgálatkor, ha a vizsgáló eszközt erősebben a bőrre nyomjuk, megtörténhetik, hogy az alkalmazott inger nyomás útján a szomszédos bőrfelületre is átterjed, ami a vizsgálati eredményeket meghamisíthatja. Hogy ezt elkerül
