Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-04-01 / 4. szám
102 BÉKY JÓZSEF DR. A caries-status új jelölési rendszere Irta : Béky József dr. A fogak szájüregbe nyúló felszíneinek — mint ismeretes — nem minden része egyenértékű a szuvasodás megindulása szempontjából. Két prediszponáló momentumot ismerünk : az első a felszín minőségében gyökerezik, a másodikat topografikus körülmények szabják meg. így különböztetünk meg Black nyomán barázda-cariest és sima felszíni cariest. A továbbiakban a Black-tól felépített, számokkal való jelölési rendszer — mely ma már általánosan elfogadott — ennek a megkülönböztetésnek kidomborításából indult ki. Ennek az a hátránya, hogy a jelölésre használt számok (1—3,1—5 vagy 1—8) csak részben, avagy egyáltalán nem mutatói a szuvasodás kiindulási helyének, azaz a fog megtámadott felszínének, hanem e célból a számok mellé többnyire még betű vagy vonalka jelzésre is szükség van, de másrészről még a caries-jelleg kidomborítását sem viszi keresztül következetesen. Lássuk kissé részletezve. 1. osztályúnak jelölünk minden barázdából vagy gödröcskéből kiinduló cariest, függetlenül a megtámadott felszíntől. Minthogy ebben leggyakoribb szerepet az őrlők rágófelszíne visz, további betűjelölés stb. mellőzésével ezt értjük alatta, de egyéb felszín jelölése a szám mellett már betűk igénybevételére kényszerít (b = bukkális, p = paíatinális, la = labiális, li = lingvális). 2. osztályú az őrlők approximális felszíni, 3. osztályú a frontfogak ugyanezen cariese, 4. osztályú pedig az utóbbiak rágóélre is kiterjedő alakjai. E három osztály ilyetén elkülönítése Black rendszerében a kavitások kialakításának és ellátásának szempontjait zárta magába, de tisztán patológiai szempontból nem egészen szabatos. E szempontból ugyanis több következetlenség rejlik benne. Először is, míg az 1. és 5. jelöléssel magában véve fogakat vagy fogcsoportokat nem különítünk el, itt a 2. és 3. ilyen megkülönböztetést foglal magában, noha ettől eltekintve ez a két osztály egymással szemben új elemet nem tartalmaz. Másodszor : 4. osztállyal legalább két felszínre terjedő formát jelölünk, ezzel szemben — mint az előbbiekben láttuk — másutt csupán egy felszín rögzítéséhez is gyakran már szám és betű használatára vagyunk utalva, mert a szám — az 1-es — a többitől eltérőleg nem a felszín, hanem csak a caries-jelleg mutatója. De e ponthoz kapcsolódik egy újabb következetlenség. A frontfogak rágóélére húzódó cariesszel analóg az őrlők rágófelszínére terjedő approximális caries. Míg az előbbit újabb számmal — 4-essel — jelöljük, utóbbi jelölésére nem újabb számot használunk, hanem a 2-es elé vagy mögé 1-est illesztünk. Ekkor pedig az 1-es már éppenúgy jelölhet jelleget (barázda vagy gödröcske), mint csupán felszínt. Végül : a 2., 3. és 4. osztály mindkét approximális felszínt jelöli, a megkülönböztetéshez a szám elé vagy mögé — mesiál vagy distál felé — még kis vonalkára is szükségünk van. Az 5-ik osztállyal jelzett caries a felszínt illetőleg ismét nem egyértelmű, hanem a két felszín elkülönítésére itt is külön jelre, ismét a betűjelekre van szükség (b, p, la’ ^)Ez a jelölési rendszer egyszerűség, világosság, következetesség és egyértelműség szempontjából a kívánalmaknak — véleményünk szerint —■ nem felel meg. Indokolt lenne racionálisabb jelölési rendszer bevezetése, melyre egy példát az alábbiakban adunk. E kísérletünkben fogcsoportok elkülönítését jelzésünkben teljesen elejtjük, viszont a caries barázda- vagy sima félsz ín-jellegének feltüntetése egyszerű és egyértelmű, de el is hanyagolható, ha nincs rá szükség. Fogcsoportok elkülönítésének voltaképpen semmi értelme nincs, mert általában e jelzések alapján felvett »statusában a fogakat úgyis külön meg kell adni, mint ahogy meg is adjuk sablonnal, illetve kockázott-rubri-
