Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)

1952-03-01 / 3. szám

MOZAIKOK AZ OROSZ STOMATOLOGIA TÖRTÉNELMÉBŐL

83

Összefoglalás : Az alkalmazott antiszeptikumok közül egyikkel sem lehetett a szájüreg teljes csírtalanítását elérni; 2. a legjobb eredményeket a hypermangános öblögetés adta.

Jankovszkij, M

Adalékok a szájcsírtalanítás küzdelméhez. Moszkva. 1902.

Szerző kutatásai a következő területeket érintették : 1. a mechanikus szájápolás hatása a szájüreg mikrobáinak mennyiségi csökkenésére ; 2. általánosan használt szájöblögető szerek hatása ; 3. a mechanikus szájápolás és egyidejűleg végzett öblögetések eredményei.

Összefoglalás: Legeredményesebb hatást az együttesen végzett mechanikus szájápolással és antiszeptikum.okkal történő öblögetéssel lehet elérni; ezen utóbbiak közül legmegfelelőbb a hydrogen hyperoxid ; 2. az öblítőfolyadéknak 1%-os szódabikarbónát is kell tartalmazzon, mely a mechanikus tisztítást elősegíti és savközömbösítő hatással is bír.

Fáljkenberg, A.: A dohány és a baktériumok. 1893.

1. Strepto- és staphylococcusok, cholera vibriók és más baktériumok mesterséges táptalaj tenyészeteit dohányfüst hatásának tette ki. 2. Dohányzás előtt és után bakteriológiai vizsgálatot végzett.

Összefoglalás: »A dohányfüst csak igen jelentéktelen baktericid tulajdonsággal bír, de teljesen hatástalannak tekinteni nem lehet.«

A következő 3 értekezés a szájpenész kérdésével foglalkozik.

Michajlov, I.: Soor (szájpenész). Moszkva. 1862.

Vájdenbaum, A.: Az Oidium albicans és Oidium lactis gombák morfológiai és élettani kérdéséhez. 1890.

Koos, PAz Oidium albicans kórokozó tulajdonságairól. 1901.

III.

Limberg, A.: A fogszuvasodás megelőzésének és gyógyításának korszerű állása. 1891.

Szerző a fogszuvasodás osztályozásának saját elképzelése szerint történő kibővítését ismerteti. Üjszerű, a közismert hármas felosztáson (caries superficialis, media et profunda) kívül, egy negyedik csoportnak1 — a totális fogszuvasodásnak a bevezetése. Ezen utóbbihoz három alcsoport (caries interna, peridentalis, vasta) tartozik, figyelembe véve a fogbél, gyökérhártya és a fogmedernyúlvány állapotát is. A fogszuvasodás okainak és gyógyításának terjedelmes történeti áttekintését tanuljuk meg e munkában. A caries ethiologiáját és megelőzését illetően szerző teljesen osztja Miller nézeteit.

Krause, I. : Megnyílt fogbelű fogak gyógykezelése. 1897.

A szerző pulpitisznek tekinti az exponált fogbelű fogaknak valamennyi formáját. Vizsgálati anyaga 220 esetet ölel fel, melyeknek mindössze egyharmada került 1—4 éven belül ellenőrző vizsgálat alá ; az arzén 3—7 napig volt a fogakba helyezve.

Összefoglalás: A pulpitisek sikeres gyógyításának legfőbb kritériuma a totális f ogbélexstirpátió.

Kudrjasov, A.: Fogbélelváltozások a szervezet általános megbetegedései kapcsán. 1894.

Hastífusz, kolera, tüdőgyulladás, gümőkóros megbetegedések esetén szövettani fogbélvizsgálatokat végzett hullaanyagon és ambuláns betegeken.

Összefoglalás: 1. fertőző megbetegedéseknél a fogbél különféle ártalmakat szenvedhet ; 2. hastífusz és kolera esetén a fogbél erei tágultak és vérteltek; koleránál vérzéseket is látunk. Szerző tapasztalatait döntő következtetések levonásához nem tartja kielégítőnek.