Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1951-02-01 / 2. szám

állkapocs rögzítése progeniát javító műtéteknél 45 kisebb száma, a felső metszők és az elülső fogmedernyúlvány hiányossága miatt, a csak drótsínekkel való rögzítés nem elegendő. A hátrahelyezett mandibula rögzítése ugyanis bizonytalan, mert a maxilla — elől fog- és csonthiány lévén — nem képes meg­akadályozni az állkapocs lassú, újbóli előretolódását. Ennek kiküszöbölésére a felső és alsó sínen kívül a felső metszőfogaknak megfelelő alveolusra fekvő és az alsó metsző­fogak benvomatával rendelkező pelotta alkalmazása jól bevált. Tanácsos a felső sínre az elülső fogmederhiány területében a pelotta tartását biztosító fémlemezkét for­rasztani. A pelotta, mely független a sínektől, a műtét által elérendő új okklusiós helyzetnek megfelelően, occludorban való beállítás után készül. A műtét után a pelottát behelyezve, a felső és alsó drótsín horgaiba drótligaturák kerülnek, így lehet biztosítani a jó rögzí­tést az új occlusiós helyzetben. A pelotta, mely akrylat­­ból vagy kaucsukból készül, nemcsak a mandibula rögzí­tésében vesz részt, hanem már a sínezés ideje alatt is, mint alveolust pótló részlet igyekszik megadni a felső fogsorív normális görbületét s ezáltal az addig hátraeső felső ajkat előre domborítja. A hat hétig tartó merev rögzítés után a mandibulát még további hat hétig gumiligaturákkal kell rögzíteni. A pelotta ezen idő alatt is be van helyezve a szájba. Nagy előnye a pelottának, hogy a sínektől független lévén, szükség esetén bármikor kivehető a szájból a sínek boly­gatása nélkül. A csont kielégítő gyógyulása után, a műtét után 4—-5 hónap múlva a felső meglévő frontfogakra —- a szemfogak meg szoktak lenni — és a meglévő premolarisokra olyan kozmetikus hidat kell készíteni, mely a hiányzó alveolus­­részletet is pótolja, illetve biztosítja a retentiót a hátra­helyezett mandibula számára. Legjobb, ha a híd váz­nélküli akrylatból készül olymódon, hogy a műíny és mű­fogak, illetve koronák egymás közötti határa a kozmetikus követelményeknek megfeleljen. A műalveolus alkalma­zása lehetővé teszi a felső ajak előredomborodását, mely kívánatos, de a progeniát javító műtét által el nem érhető. A műalveolussal rendelkező hídpótlásnak kozmetikus előnyein kívül fontos előnye még az is, hogy nem kivehető, ami a defektusuk miatt amúgyis labilis lelkületű paciensekre nézve igen nagy jótétemény. Hátránya is éppen nem kivehető voltában rejlik. Ugyanis nagy és széles alapon a csontra, illetve nyálka­hártyára való fektetése miatt tisztántartása nehéz és egy idő múlva ételmegrekedés, ételpangás okozójává válhat. A jólfekvő műalveolus, melynek széle az áthajlás kez­detéig ér, decubitust nem okoz. Az 1. képen 22 éves fiatalember baloldali progeniás profilja látható. Ajak és két­oldali felső állcsont-szájpad hasadékát 3 éves koráig több korrekciós műtéttel zárták. A mandibula nagy mértékben előre tolódott. Feltűnő a felső frontalis fogmedernyúl­vány hiányának megfelelően a felső ajak beesettsége. Ennél a betegnél a nagymérték­ben előre tolódott mandibulában a bölcsességfogak kivételével minden fog megvolt. A fogak szabályosan, ívben helyezkedtek el, közöttük kisebb-nagyobb hézagok voltak és a hat frontfog befelé dőlt. A maxilla és palatum nyálkahártyájában a középvonaltól balra haladt a hasadék korrekciójának helye. A hibás fejlettségű felső állcsontban a fogak torlódva helyez­kedtek el. A metszőfogak hiányoztak, ezeknek maradványaként két gyökér volt a csont­ban. A metszőfogak tájának megfelelően a korrigált hasadék területén, főleg baloldalt, 1. ábra- Maxilla csökkent fejlő­dése folytán keletkezett proge­nia baloldali profilképe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom