Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1951-10-01 / 10. szám

KLINIKA ÉS ISKOLAFOGÄSZAT 300 Klinika és iskolafogászat Irta : Czappán Elemér dr. vez. főorvos. Oravecz professzor a F. Sz. 6-os számában kifejtette, hogy miben látja a fogászati klini kák feladatát az iskolafogászati ellátás területén. A felvetett probléma másik oldala, hogy mit vár és kér az iskolafogászat a klinikától. Ebből a szempontból a klinika-iskolafogászat együttműködésnek legfőbb feladatait a következőkben látom: 1. Szakképzés. Az iskolafogászat módszereinek kritikai rendszerbe foglalása a szakképzés céljaira. Iskolafogászati tankönyv szerkesztése. 2. Gyakorlati irányítás. Az iskolafogászat tisztázatlan klinikai kérdéseinek kivizsgálása. Irodalmi, valamint kutatási eredmények állandó gondos nyilvántar­tása, kritikája és azok időnkinti közlése. Az iskolafogorvosi rendelők tapasztalatai­nak és konkrét kérdéseinek, problémáinak szemmeltartása és azok megoldásában való közreműködés. 3. Tudományos kutatómunka. A klinikai kutatómunka kapcsán a részletmunkák megszervezése az iskolafogászati rendelők felé. Az önálló, iskolafogászati rendelők­ben végzendő kutatómunkák támogatása. Továbbá támogatás az adatgyűjtések kiértékelésére és olyan munkák elvégzésében, amelyet az iskolafogorvos egyedül -elvégezni nem tud. Rendkívül fontos, hogy a klinikák közvetlen betekintést nyerjenek az iskola­fogorvoslás kérdéseibe, nemcsak azért, hogy közvetlen tapasztalat útján s kellő auto­ritással tudjanak hozzászólni az iskolafogorvoslás minden kérdéséhez, hanem azért is, hogy ezen az anyagon át a mi feladatainkat is helyesen tudják megítélni. Itt lát­juk először az Oravecz professzor által felvetett gondolat jelentőségét —, amelyet -egyébként a budapesti Stomatologiai Klinika a maga vonalán, a Fővárosi Tanáccsal egyetértésben, azóta már meg is valósított 3000 tanuló fogellátásának a fővárosi iskolafogorvosi intézmény keretén belül való vállalásával —, hogy a klinikák közvet­len kapcsolódjanak bele az iskolafogorvoslás munkájába, nagyobb számú tanuló fog­ellátásával. A klinikák feladata az iskolafogászat kérdéseinek előbbre vitelében nem lehet különálló és csak a rendelőkkel való szoros együttműködésben hozhat eredményt. Az iskolafogorvosi rendelők a szervezési, klinikai, gyermekpsychologiai, nevelés­beli problémáikat és tapasztalataikat állandóan felszínre hozzák és közre­adják. A budapesti iskolafogorvosi intézmény s más intézmények közlései nem egyszer járultak hozzá ilymódon az iskolafogorvoslás elméleti és gyakorlati kérdéseinek tisz­tázásához. A legértékesebb tapasztalatokat a körzeti iskolafogorvosok szerzik és az aktuális kérdések éppen a gyakorlat kapcsán merülnek fel. Általában, ami az iskolai­­fogorvoslás kérdésének fejlesztése tekintetében felszínre került eddig jórészt a körzeti iskolafogorvosoknak a meglátása, minthogy a tömegekkel ők kerülnek érint­kezésbe, a legáltalánosabb konzekvenciákat ők vonják le és szempontjaik s módszereik úgyszólván a tömegeken csiszolódnak. A tervszerű megelőző iskolai fogellátás mai rendszere, a Kantorovicz-féle, a bonni klinikáról indult ki és vált az iskolafogászat klasszikus mintájává. A klinikai kezde­ményezés jelentősége e téren tehát máris történelmileg igazolt tény. Azonban amint, hogy a bonni rendszer kialakulása előtt s közben is működött nem egy iskola­fogorvosi intézmény, csak logikus annak feltételezése, hogy a bonni rendszer a meg­lévő iskolafogorvosi rendelők tapasztalatain épült fel s vált mintájává a későbbi szer­vezéseknek. A körzeti iskolafogorvosok tapasztalati anyagát és tudományos mun­káját a klinikai kezdeményezés semmiképpen sem fogja tudni nélkülözni. Rendkívül

Next

/
Oldalképek
Tartalom