Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-06-01 / 6. szám
A SZÁJÜREG DAGANATAI 175 ■embryonalis szövettúlképződésre vezethető vissza a haemangioma és a lymphangioma, melyek csak azért jelennek meg a késői kor folyamán, mert vérrel vagy nyirokkal való telődésük igen lassan következik be. Ha az embryonalis szövetek eredetileg valami célt szolgáltak s azok később nem tűntek el, hanem ellenkezőleg, növekedésnek indultak, úgy az ilyen áldaganatokat choristomának nevezzük. Ilyenek pl. a nyelvgyekben a ductus thyeroglossusból visszamaradt pajzsmirigy-képzedmények, a struma baseos linguaek, melyek ökölnvi nagyságúra is megnőhetnek és eltávolításuk nehéz sebészeti feladatot képezhet. * b) Teratoma Az olyan fejlődési abnormitást, mely több csíralevélből származó elemek szervrendszereket utánzó produktuma, teratomának nevezzük. Ezek egyrésze kóros ikerképződésekből jött létre : Epignathus, midőn a szájüregből daganatszerű tömeg lóg ki az újszülöttnél, ami a szájpadhoz tapad. Ezek a daganatszerű szövettömegek csont, porc, izom stb. szövetekből állanak és egy idetapadt iker abortiv fejlődésének következménye. Másrészük csak egyes szerveket utánzó szövetburjánzások, mint aminő a fogakat tartalmazó cysta dermoides complicata, mely a koponyaalapon, a hypophysis táján található és az elemi szájüreg záróleraezénél fejlődik ki (tehát ektodermalis). c) Odontoma Odontoma néven olyan daganatokat jelölünk meg, melyek kész foganyagokat (dentin, cement, zomác) tartalmaznak változó mennyiségben és amelyek a fogcsírák hibás, kóros kifejlődésének következményei. Odontoma symplex : mogyoró-tyúktojásnyi, nagyrészt dentiuből és zománcállományból álló, az állcsontok belsejében helyezkedő szabálytalan alakú tömegek, néha ép fogakkal függve össze. Odontoma kompozitum : olyan, rendszerint betokolt daganat, ami belsejében számos kifejlett, vagy korcs fogat tartalmaz és ökölnyi nagyságot is elérhet. (Tapies 4,000 ilyen fogrudimentmnot számolt meg egy ilyen odontomában.) Az ilyen fogdaganatok csak egyféle szövetből is állhatnak s ezeket ma külön néven, mint dentinoma, cementoma és ameloma jelöljük meg, szöveti képük alapján. II. Valódi daganatok blastómák A valódi daganatokat a szervezettől való függetlenség, az autonómia jellemzi és noha a szervezet táplálja őket, mégis abban parazita életet élnek. Ha az ilyen daganatok sejtjei azonos képet mutatnak az ép szövetek sejtjeivel és sem alakban, sem funkcióban nincs közöttük lényeges eltérés, vagyis a sejtek érettek, differenciáltak, akkor típusos, illetve jóindulatú daganatról beszélünk; ha a daganat sejtjei eltérnek az ép szövetek sejtjeitől úgy alakban, mint viselkedésben, tehát úgynevezett éretlen, nem differenciált sejtek, akkor atipusos, vagy rosszindulatú daganatról beszélünk. A jó- és rosszindulatúság jellemző tünetei: jóindulatú daganat: lassan nő, körülhatárolt, nem infiltráló, nincsenek áttételei, nem újul ki eltávolítás után, sejtjei típusosak, az ép sejtekkel egyezők, nem befolyásolja a szervezetet, nem okoz kachexiát. rosszindulatú daganat: gyorsan nő, nem körülhatárolt, infiltráló, áttételeket hoz létre testszerte, kiújul eltávolítás után, sejtjei atipusosak, eltérnek az ép sej tektől, károsan befolyásolja a szervezetet, kachexiát okoz.
