Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-06-01 / 6. szám
A SZÁJÜREG DAGANATAI 1 тл I. Áldagimatok, pseudotumorok Ha áttekintjük a daganatszerű elváltozásokat, úgy ebben a csoportban rendkívül különböző, egymással semmiféle rokonságot nem mutató, tisztán morfológiai alapon daganatoknak deklarált elváltozásokat találunk. Ha keletkezésük alapján akarjuk őket szétválasztani, akkor azt látjuk, hogy egyesek külső behatásokra keletkezett elváltozások, infekciósus tumorok, másrészük a hibás fejlődés folyamán keletkezett tömlők, cysták, melyek folyadéktartalmuk fokozódó szaporodása révén válnak daganat szerűvé, vagy olyan fejlődési túlképződések, melyek tömör szövetszaporulatok. Ezek feleslegesen képződött, vagy csak átmenetileg keletkezett, de vissza nem fejlődött szövetekből, sejthalmazokból állanak, melyek sokszor a véletlen túlszaporodás folytán jöttek létre. 1. eso fort. Gyulladásos daganatok A fertőző mikrobáknak van egy csoportja, melyek állandó szerkezetű szövetszaporodás keletkezését idézik elő, ezeket infekciósus granuloma névvel jelöljük meg. Mivel ezek a szövetképződések más és más szöveti képet mutatnak a különböző mikrobák behatására és így határozott specifitást tüntetnek fel, specifikus granulom áknak nevezzük, ha ilyen specifikus képet nem mutatnak, akkor granuloma simplexnek nevezzük. Úgy a specifikus, mint az aspecifikus granulomák daganatot utánzó formában jelentkezhetnek. Ilyen specifikus granulomás daganatok a szájüregben a tuberculoma, a syphiloma és az aktinomykoma. A tuberkulotikus infekciók a szájfenéken, a maxillában, a lueses infekciók a csontok körül, míg az aktinomykosis a nyelvben idéz elő sokszor klinikailag a valódi daganatoktól alig megkülönböztethető, körülírt szc vetszaporulatokat, úgyhogy csak a szövettani vizsgálat és a Wasserman-reakcio tisztázza az eseteket. Az úgynevezett specifikus granulomák megtartják mindvégig szövettani szerkezetüket, bármekkorára nőjenek is. Ezzel szemben a nem specifikus granulomák egyszerű sarjszövetből állanak és állandóan átalakulásokon mennek keresztül, a laza, rostonyás vándorsejtekkel beszűrődött alakoktól egész a rostos kötőszövetből álló hegesedésekig az által, hogy a vándorsejteket fix kötőszöveti sejtek váltják fel. A granulomákban tehát állandó sejtszaporodás van, az egyszerű granuloma simplexből epulis granulomatosa lehet az idők folyam án. Ha a sejtszaporodás az ilyen epulisban nem áll meg, hanem állandóan továbbhalad, úgy feltartózhatatlan szövet szaporulat, az epulis sarkomatosa fog kifejlődni (Axhausen). Ez az átalakulás természetesen az ott levő kötőszöveti-sejtek megváltozásával, a típusos kötőszöveti-sejteknek atipusossá való átváltozásával jár együtt. Eosinophil granulómának hívjuk azt a kórképet, mely rendszerint a csont állományában található és a következő jellegzetességeket mutatja : a spongiosa velőüregei fibrotikusan átalakulnak és ezeket sarjszövet veszi körül temérdek eosinophil granulaciójú fehérvérsejttel telítve. 2. csofort. Tömlős daganatok Az idesorolható összes daganatokat tömlőszerűségük, cystikus mivoltuk jellemzi, valamennyi hámmal van bélelve és ezért a nem hámmal bélelt tömlőket ebből a csoportból ki kell zárni, mégha cysta névvel jelöljük is meg őket (cysta traumatica). Eredetükben valamennyi kivétel nélkül embryonalis hámképződményekre vezethető vissza, mely hámképződmények normális viszonyok mellptt vissza szoktak fejlődni, azonban kóros körülmények között fennmaradnak és azután cystikusan elfajulnak. Ezeket a cystákat két főcsoportba oszthatjuk és pedig : az elsőbe azok tartoznak, melyek a fogakkal nem függnek össze, a másodikba azok, melyek a fogakkal állanak összefüggésben.
