Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-01-01 / 1. szám
KÉRDÉS—FELELET 17 A »Kérdés-felelet« rovat feladata annak a hatalmas rejtett tartaléknak feltárása,, mely a magyar fogorvosi szakma dolgozóinak sokéves munkája folyamán felhalmozódott. Ennek a gazdag tapasztalatanyagnak közkinccsé tételére várja és elvárja minden olvasóját a Fogorvosi Szemle Szerkesztősége. 1. Az injekciós tű hegyének ellenőrzése ? A kérdés felvetése nagy horderejű, mert a pontosan helyére adott, fájdalommentes, szövetronosolásokat nem okozó s a tűtörés eshetőségét minimumra csökkentő fogászati injekció első feltétele a hibátlan hegyű tű. A tű hegye eltompulhat az állandó használat következtében és horgassá válhat csontraszúrás vagy más erőmfivi behatás miatt. A tű hegye hajolhat befelé, a lumene felé (»belső horog«) s hajolhat kifelé a tű csövének meghosszabbítási vonalán túl (»külső horog«.) Utóbbi okozza — különösen kihúzáskor — a legnagyobb roncsolásokat. Eltompult hegyű tűvel nem előnyös, horgas hegyű tűvel egyenesen káros az injekcióadás. A tű horgassá válását nem könnyű észlelni. A beszúrásnál észrevesszük, de akkor már késő. Legérzékenyebb eljárás, mely azonban csak sterilizálás előtt használható, ha a tűt két oldalról — hogy a külső és belső horog is észrevehető legyen — végighúzzuk a körmünkön, amelyet már a legkisebb horog is megkarcol. Néha olyan kis horgot is észlelünk, mely még 8—10-szeres nagyításban is rejtve marad szemünk előtt. A nagyítóval való vizsgálat, 4—12-szeresig — igen jó szolgálatot tesz és nem érinti a tű sterilitását. Nagyító hiányában a tűk hegyét áthúzhatjuk ércsípőbe fogott gézdarab felületén, melybe a tű kifejezett horga beleakad. 1. rajz Az injekciós tű hegyén keletkezett „belső horog“ „külső horog“. A körömpróba a ki Iső és belső horgon. Ércsipőbe fogott sterilgé '.darab felületén beakad a horgos tű. 2. Kaphxtő-c magyar gyártmányú fogászati röntgenfilm? Igen. A váci Forte-gyár újabban gyári címkével forgalomba hozott normál nagyságú (3X4 cm) röntgenfilmet. Megvilágítási ideje a közepes érzékenységű fogászati röntgenfilmeknek felel meg. Ügy kell exponálni, mint a német Agfa-Dentox- vagy a svájci Typon-filmre. Ez azt jelenti, hogy felső frontfogaknál kb. egy másodperc, felső molárisoknál mintegy két másodperc a megvilágítási idő. 3. Hogyan segítsünk magunkon, ha a hídhoz készült krómnikkel húzott korona szűk ? 1. Kikalapáljuk. 2. A csonkból még csiszolunk. 3. A korona oldalát — a hídtest felé eső részen — felvágjuk s a csonkra ráhúzva a viaszharapást és a gipszlenyomatot a szokott módon elkészítjük. A laboratórium a hídtest hegesztésénél, illetve forrasztásánál a rést eltüntetheti. Az utóbbi eljárás sok esetben megtakaríthat egy teljesen új koronakészítést. 4. Hogyan akadályozhatom meg, hogy a rendelőhelyiség levegőjét ne rontsa orvosságszag? 1. Gyógyszereinket tartsuk jól elzárva, esetleg egyeseket kettős üvegben. 2. A használt gyógyszeres vattát vagy gézt zárt vagy részben zárt hulladékgyűjtőbe dobjuk. 3. Szívleljük meg Lörinczy Ervin dr. egyetemi magántanár 1950. IX. 8-án tartott továbbképző előadásán kifejtett álláspontját, mely szerint túlsók feleslegessé vált gyógyszert használunk, mint a múlt maradványát, ami a mai biologikus szemléletünknek már nem felel meg. 5. Milyen eszközzel kalapáljuk fel a koronát vagy inlayt ? 1. Használjunk Sachs-féle koronafelnyom ót. 2. Afcíc/c-eszköznyélbői házi készítésű fémrudat (különösen inlayhoz jó). 3. »Tipli«-rudat, melyet az asztalosok használnak különböző méretben. 1 cm vastagságukból 15—20 cm-es darabok megfelelnek. Ilyeneket szokott Kossuth-díj&s fogorvosunk, Kemény Imre dr. bemutatásain használni. Jó, olcsó és kifőzhető ■ 6. Yan-e előnye annak, ha húzott aeélkoronához gyűrűs lenyomatot veszek? A minőségi munkát a termoplasztikus lenyomatokkal készült anyag biztosítja. Utalunk itt Adler Péter dr.-nak, a debreceni klinika vezetőjének a Népegészségügy 1946. 7. számában »A fémborító koronák előállítása különböző munkamódszerekkel« című alapvető cikkére, melyben pontos időszámításokat is közöl az
