Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1951-05-01 / 5. szám

GYULLADÁSOS SZÖVETEK BEFECSKENDEZÉS ES ÉRZÉSTELENÍTÉSE

147

Lepedékes, fogköves, elhanyagolt szájakat először kellőleg megtisztítunk és csak azután adjuk be az injekciót. Az injekciós fecskendők és tűk sterilizálásakor nem tehetünk engedményt, nem szabad alcoholban tartott fecskendővel dolgoznunk, csak kifőzött fecskendőt és tüt használhatunk. El akarjuk kerülni újabb, idegen csirok bevitelét a szövetekbe, meg akarjuk kímélni a szervezetet a superinfectiótól. A tű éles legyen, ne legyen horga és a 17-es számúnál ne használjunk vastagabbat, mert a vastagabb tűnek nagyon tág a szúrcsatornája és fájdalmas vele a beszúrás.

A gyulladásos szövetek befecskendezése se jár nagyobb fájdalommal, csak lassan, óvatosan, finoman kll injiciálnunk. Durva, erőszakos nyomással roncsolhatjuk a szöveteket és akkor a sebgyógyulás természetesen ugyanúgy akadályozott, mintha a műtét bármely más fázisában alkalmaztunk volna erőszakot.

Kétségtelen, hogy a befecskendezéssel fokozzuk a szövetek belsejében levő nyomást. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ez a nyomásfokozódás — a nem lobos szövetekbe adott érzéstelenítéssel egyezőleg — a lobos szövetekben sem okoz károsodást és nem vezet a folyamat tovaterjedéséhez.

A műtéti beavatkozás heveny gyulladás esetén se fájdalmas, ha elegendő mennyiségű oldatot fecskendezünk be. Általában 4—6 cm3-t, kiterjedt extraoralis beavatkozások esetén pedig 8—10 cm3 4%-os vagy megfelelően nagyobb mennyiségű 1%-os oldatot. Az ampullákat desinficiens oldatban tartjuk, hogv a tű hegye akkor se szennyeződjék, ha véletlenül az ampulla falához ér. Az oldatnak megközelítőleg testhőmérsékletfinek kell lenni.

Nem szabad továbbá elhanyagolnunk azt a körülményt se, hogy a gyulladásos szövetek savanyú irányba eltolt pH-jára a megközelítőleg neutrális pH-ju érzéstelenítő oldat előnyösen kell, hogy hasson.

Ha már most összegezzük és átgondoljuk az elmondottakat, kétségtelenül indokoltnak látszik bizonyos módosítás a helyi érzéstelenítés ezideig fennálló és tankönyvileg jóváhagyott ellen javallatait illetőleg. Az irodalom adatainak kiértékelése és ismertetett tapasztalataink alapján ugyanis nyugodtan állíthatjuk, hogy a gyulladt szövetele nem képezik a helyi érzéstelenítés ellenjavallatát. Ennek a tételnek a jelentőségét pedig törvényszéki orvostani szempontból is határozottan aláhúzzuk és hangsúlyozzuk.

Mindez természetesen nem jelenti a másik végletet sem, hogy ezentúl minden gyulladásos folyamatot helyi érzéstelenítésben kell ellátnunk. »Az orvost gyógyító tevékenységében, a gyógymód meghatározásában és a gyógyítóeszköz alkalmazásában senki sem korlátozhatja.« Epilepsiások, psychopathák, nyugtalan gyermekek ellátásakor vagy egyéb indokolt esetben továbbra is nyugodtan fordulhatunk a bódításhoz. Sőt azt sem állítjuk és sohasem is állítottuk, hogy pl. egy kiterjedt flegmonét nem egyszerűbb általános érzéstelenítésben ellátni.

Mindez azonban jelen pillanatban csak másodrendű kérdés. Mindenki olyan methodusokkal és olyan érzéstelenítő ejárással operálja betegét, ahogy orvosi lelkiismerete, meggyőződése és felkészültsége diktálja. A kérdés ugyanis, amit meg akartunk világítani, ezúttal kifejezetten csak az volt: ártalmas-e, káros-e gyulladásos folyamatok esetén a gyulladásos szövetektől távoli, ép vagy legalább is makroszkóposán épnek látszó szöveteken keresztül végzett befecskendezéses érzéstelenítés ? Ártalmas-e, káros-e továbbá a közvetlenül a gyulladásos szövetekbe adott befecskendezéses érzéstelenítés és ha igen, melyek ez eljárásnak a káros következményei 'I

Vizsgálataink eredményeképpen fenti kérdésekre a következő feleletet adhatjuk : a gyulladásos folyamatok esetén alkalmazott befecskendezéses érzéstelenítésnek káros hatását egy esetben sem észleltük, akár a gyulladásos szövetektől távolabb, akár magukba a gyulladásos szövetekbe fecskendeztük az oldatot. Ezek a tapasztalatok magyarázzák, hogy a gy. sz. b. é.-t minden gátlás nélkül alkalmazzuk a fogorvosi sebészet egész területén. A befecskendezéses érzéstelenítés ismertetett előnyei alapján a 2j4 éves megfigyelési idő lejárta után se láttuk szükségesnek, hogy más érzéstelenítő eljárásra térjünk át, sőt éppen ellenkezőleg, eddigi felfogásunkat még jobban alátámasztottnak találtuk.

Á valóságban a gyulladásos szövettől távolabbi vagy magába a gyulladásos sző-