Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-05-01 / 5. szám
138 FRANKL ZOLTÁN DR. Gyulladásos szövetek befecskendezéses érzéstelenítése* Irta : Franki Zoltán dr. egyet. m. tanár. A gyulladásos szövetek befecskendezéses érzéstelenítésének kérdése az utóbbi évek fogorvosi irodalmának egyik legégetőbb problémája lett. Minthogy a kísérletes vizsgálatok és klinikai tapasztalatok meglehetősen tisztázták a fogalmakat, úgy véljük, elérkezett az idő, hogy a magyar fogorvosok elé tárjuk az eddigi eredményeket. Remélhetőleg ezzel is hozzájárulunk ahhoz, hogy ez az eljárás minél jobban elterjedjen és minél számosabban részesüljenek annak áldásaiban — beteg és orvos egyaránt. A témakört két részre osztva tárgyaljuk. 1. összefoglaljuk vázlatosan a kérdéssel kapcsolatos elméleti elgondolásokat és beszámolunk az irodalomban talált laboratóriumi, illetve állatokon végzett kísérletes vizsgálatokról. 2. Ismertetjük ezirányú klinikai tapasztalatainkat. 1. Az irodalmi adatok ismertetésekor a pontosabb áttekinthetőség végett három nézőpontból tárgyaljuk a kérdést: bakteriológiai, kórbonctani és klinikai szempontból (Harnisch). Ezek a különböző síkon végzett kutatások és észlelések a valóságban egybefolynak és összeségükben adják a gyulladásos szövetek befecskendezéses érzéstelenítésének (gy. sz. b. é.) tudományos alapját. Bakteriológiai kísérleteikben Seitz, JJsadel, Rosenthal azt találták, hogy a novocainnak a baktériumok növekedését gátló hatása van. Ez a hatás a novocain koncentrációjával arányosan növekszik. Kísérleteiket bouillonban végezték. Seitz vizsgálatai szerint már 1% novocain megakadályozza a bouillonban a csírák növekedését. Ugyancsak hasonló eredményhez jutottak Morei—Rochaix—Delabor'de is, szilárd táptalajon végzett kísérleteikkel. Bakteriológiai vizsgálatokkal igyekeztek azt a kérdést is megközelíteni, vájjon helytálló-e az az állítás, hogy a fertőzött szövetekbe adott injekcióval, amivel fokozzuk a szövetek belsejében lévő nyomást, a kórokozókat, toxinokat átpréseljük a lobgáton és ezzel újabb területekre terjesztjük ki a folyamatot. Lexer kísérleteiben úgy távolított el furunkulust, hogy a környező egészséges részt is kivágta, majd a bőr felől Ringer-oldatot fecskendezett bele és a sebfelületet táptalajhoz érintette. A táptalajon kórokozók tenyésztek ki és ennek alapján feltételezte, hogy a szövetekben levő fokozott nyomás préselte a nyirokutakba a baktériumokat. Rosenthal azonban rámutatott e kísérletek hibáira és hangsúlyozta, hogy élő szövetekben más a helyzet. Kísérleteiben novocainnal infiltrált gyulladásos területnek a mélyéből, a gyulladásos terület határáról vágott ki szövetdarabokat és helyezett bouillonba. A bouillonban nem tenyésztek ki csírák és így az a véleménye, hogy a csírák injekció okozta fokozott továbbvitelével nem kell számolnunk. Megemlítjük továbbá Tokarski vizsgálatait, aki állatkísérleteiben azt találta, hogy a tályogúrbe fecskendezett novocain sohase lépte át az elgennyedt szövet határát. Megerősítik ezeket az észleleteket Vsadéi vizsgálatai, aki indigo-karminnal festett novocaint fecskendezett gyulladásos szövetbe (furunkulus), majd a területet feltárva azt látta, hogy a novocain sehol se haladt túl a lobgáton. Véleménye szerint, minthogy a lobgát komoly akadályt alkot, még magának a gyulladt szövetnek érzéstelenítésekor se következik be jelentősebb baktérium invázió. A gyulladt szövet érzéstelenítése tehát teljesen veszélytelennek tekinthető. * A Fogorvos Szakcsoport a befecskendezéses érzéstelenítés kérdéseiről ankétsorozatot tartott. Az ankét tárgyalásai során hangzott el ez az előadás is. A benne foglaltak nem fedik az ankétbizottság minden tagjának nézeteit. Az ankétsorozat összes előadásainak és hozzászólásainak egybevetése után fogja a bizottság megszövegezni a májusi taggyűlés elé terjesztendő határozati javaslatát, melyben minden szempont mérlegelése alapján foglal állást szakmánk eme fontos kérdésében. A szerkesztőség.
