Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-04-01 / 4. szám
116 E. SZ. SZONKINA Eeut également obtenir le volume. On peut appeler « indice-taurus » la proportion numérique entre ь cavité buccale et le volume du taurus palatin. D’aprés leurs indices les taurus peuvent étre classés en trois groupes. En cas de parvotaurus l’indice se trouve sous 1,00 en cas de médiotaurus entre 1,01—2,99 et en cas de megnotaurus au-dessus de 3,00. Le taurus palatin paralyse la descente uniforme de l’appareil prothétique et aggrave l’adhérence postérieure de la plaque. C’est pourquoi on déoharge les parties molles au-dessus du taurus. Le mode de déchargement est indiqué par la grandeur, la forme et l’installation du taurus. KÜLFÖLDI CIKK A gangraenas fogak kezelés utáni sterilitásának kérdéséhez * Irta : E. Sz. Szonkina, az orvosi tudományok kandidátusa Fordította : Stranszky János dr. Munkánkban a dentincsatornácskákból kiinduló reinfekció kérdését tettük vizsgálat tárgyává. Ezen célból egy gyökerű gangraenás fogakat többirányú (klinikai, röntgenológiai és bacteriológiai) vizsgálatnak vetettünk alá. A gyökércsatorna sterilitását trikresol-formalinnal értük el s az így elért sterilitást hosszabb időn keresztül (7—750 napig) 12—-16 ízben végzett bacterium kitenyésztéssel ellenőriztük. Megfigyelésünk tárgyát periodontitiszes, a periodontium chronikus elváltozásait mutató és röntgenologiailag negativ fogak képezték. A vizsgálatokat két sorozatban végeztük. Az elsőben a gyökcsatorna trikresolformalin alkalmazása utáni sterilitásának tartósságát tanulmányoztuk. A második sorozatban a reinfekció bekövetkezezését tettük vizsgálat tárgyává úgy, hogy a gyökcsatorna csúcsi részét phosphatcementtel elzártuk, a csatorna nem tömött részét pedig trikresol-formalinnal kezeltük s így, elzárt apicalis nyílás mellett vizsgáltuk a sterilitás tartósságát. Ebbe a sorozatba tartozik az a 30 eset is, amelyeknél —- tanulmányozási idő megrövidítése végett — a fogak klinikai gyógyulása után csupán a gyökcsatorna csúcsai részét zártuk el phosphatcementtel, de a gyökcsatornák sterilitásának tartósságát nem vizsgáltuk. Eljárásainknál a következő módszert alkalmaztuk : A kezelés megkezdése előtt a beteg fogakat röntgenvizsgálatnak vetettük alá. A konzerváló kezelést cofferdam védelme mellett steril eszközökkel és anyagokkal, az asepsis kautéláinak szigorú betartásával végeztük. A beavatkozás helyét alkohollal mostuk le, a Miller-tűre sodort vattát sterilizáltuk, a meghosszabbított drill-fúróval nyert dentiníorgácsokat leoltás végett azonnal táptalajra vittük át. A csatorna átjárhatóságát Miller-tűvel kontrolláltuk s egyes esetekben ezt röntgenfelvételen is ellenőriztük. A csúcsi nyílást, ha az nem volt átjárható, Kerr-tűvel tágítottuk. A gyökércsatorna és dentinforgács sterilitását trikresol-formalinnal értük el. A sterilitás elérése után a gyökcsatornába steril vattaszálcsát helyeztünk, a trepanatiós nyílást pedig fletcherrel vagy phosphatcementtel hermetikusan elzártuk. A gyökcsatornában visszahagyott vattaszálcsa és a dentinforgács bacteriologiai vizsgálatát többször és különböző időközökben végeztük (7—10—-15—30—40 vagy több nap elteltével, de egyes esetekben még 550 és 750 nap után is), a reinfekció esetleges manifestálódásáig. (Jegyzet : A csatorna sterilitás ellenőrzésének terminusai a berendelt betegek távolmaradása miatt nem mindig voltak szigorúan betartható.) * Közlemény a jaroslavski állami orvosi intézet sebészeti osztályáról. (Igazgató : Prof. J. M. Perelman). Megjelent a Szovjet Stomatologia 1949. évi 2. számában.
