Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-04-01 / 4. szám
114 HUSZÁR GYÖRGY DR. csúcsáig terjed. Ilyenkor is rendszerint ellaposodó dudort találunk. Kedvezőtlenebb a helyzet, ha meredek oldalfal van a spina nas. post, csúcsánál, vagy annak közelében. Ilyenkor, ha nem tehermentesítjük, feltörés támad, ha pedig cinfoliázunk, rés keletkezik és a szívóhatás romlik. Mi tehát a teendő? Vékony, jól reásimított ólomlemezzel tehermentesítjük at. p. Á vonalközeiében lévő végét. Az új protézis első behelyezése után ez zavarhatja a tökéletes szívóhatást, de néhány nap múlva rendszerint eltűnik, mert a rést kitöltő, burjánzó nyálkahártya a hibaforrást kiküszöböli. Kemény a hátsó lezárásnak, a középvonalban, jódoz.ási eljárással meghatározott Á vonalhoz képest pharyngealis irányú eltolódását javasolja. A mediánvonalban a laza submucosával bíró, oedemás duzzadásra alkalmas, háromszögalakú, sekély bemélyedést ajánlja felhasználni. Leírása szerint a nyálkahártya bemélyedés a foveolae palatinae mögött lágy szájpad raphejának kezdeti részén található. Mint ultima ratio szóba jöhet a t. p. sebészi eltávolítása is, protetikai javallat alapján. Morál nagy anyagon nyert tapasztalata szerint erre nincs szükség. Több szerző (Dorrance, Blum) azonban műtéti eljárásokat dolgozott ki a t. p. eltávolítására. Hosszabb kielégítő használat után is adódnak utópanaszok kifejezett t. p. esetén lemezes protézisek alatt. Oka ennek, hogy a protézis sülyedése megakad a dudoron. Ez a sülyedés főleg a gerincek sorvadásának a következménye. Esetleg nagyfokú testsúlycsökkenés esetén a t. p. melletti zsír-mirigy szövet is megfogyhat és süllyedést eredményez. Ilyenkor is lovagolhat a lemez a szájpaddudoron. A paciens panasza : rosszul tart a fogsor és decubitusa van a t. p.-t fedő nyálkahártyán. Vastag kaucsuk - lemez esetén segíthetünk esetleg, a feltörésnek megfelelő rész elvékonyításával. Általában azonban a lemez alábélelése szükséges. A rosszul fekvő, a t. р.-on lovagló protézisek, gyakran és ismételten, repednek, törnek a középvonal táján. A t. p.-nak egyéb fogászati vonatkozása is van. A t. p. a megkülönböztető kórisme szempontjából is fontos. Elkülönítéskor a palatinális abscessus és osteoma jön elsősorban számításba, továbbá fibroma, sarkoma, palatinális mirigy hypertrophia, follicularis cysta, retineált fog és gumma. Az elkülönítés alapja, hogy a t. p. a középvonalban van és veleszületett. A t. p. törvényszéki stomatologiai szempontjából is jelentős (Misch, Schranz, Morgen), mert megkönnyíti a személyazonosság megállapítását, tovább, mert a szülők meghatározása, apasági kereset kapcsán is felhasználható. Már Carabelli (1812) megemlíti, hogy a t. p. örökölhető jelenség. Később örökléstani vizsgálatok (Körner, Dieminger) igazolták a t. p. hajlam öröklődését. Körner szerint a t. p. 35%-ban öröklődik. Knap holland kutató szerint a t. p. gyakran szövődik buccomaxillaris és linguomandibularis exostosisokkal. Vizsgálati anyagunk e megállapítást megerősíti. Gyakorlati következtetés ebből az, hogy a t. p. jelenléte esetén a protézissel borítandó lágy részek fokozott gonddal kitapintandók, hogy az esetleges exostosisokat is észlelhessük. Az irodalomban többször felbukkant azon megállapítás, hogy a t. p. elmebetegeken (Nácke), degeneráltakon, bűnözőkön és prostituáltakon (Lachmann) gyakoribb, megerősítve nincs. Összefoglalás Az Embertani Intézet 1200 átvizsgált koponyája közül 415-ön volt torus palatinus (34'5%). Űj módszere a vizsgálatnak, hogy a torus palatínusnak nemcsak gyakoriságát, hanem minden egyes észlelt szájpaddudornak méretét is meghatározza. Ä torus palatinus hossza, szélessége és magassága lemérhető. Ezen adatokból a térfogata is kiszámítható. A szájpadűr és torus- palatinus térfogat közti arányszámot torusindexnek nevezhetjük. A torusokat indexüknek megfelelően három csoportba oszthatjuk. Parvotorus esetén az index Г00 alatt, meditoius esetén 1*01—-2'99 között és magnotorus esetén 3-00 felett van.
