Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1950-03-01 / 3. szám

EGYGYÖKERŰ GANGRAENÁS FOGAK KEZELÉSE

89

Hogy ennek a három körülménynek együttesen társadalmi szempontból milyen jelentősége van, arra rámutatni is fölösleges. Mi sem természetesebb, mint hogy a műtétet ambulanter végezzük.

Összefoglalás.

Gangraenás egy-gyökerű fogaknál a fog felnyitását, a gyökércsatorna mechanikai feltárását, gyógyszeres átmosását és gyökértömését egyetlen ülésben elvégezzük, s közvetlenül utána gyökércsúcscsonkolás vagy apikális curettage-t végzünk. A fogat így megtartva, egyetlen ülésben kiküszöböljük a fertőző gócot. A csontsebbe tömény penicillin-oldatot helyezünk.

KÜLFÖLDI CIKK

Speransky kórtani elméletéről

A következőkben egy kiváló szovjet tudós, Speránszky (Sp.) kórtani elméletének alapgondolatait szeretném ismertetni nagy vonásokban.

Sp. jelenleg a moszkvai általános és experimentális pathológiai intézet vezetője s mint ilyen a nagy Pavlovnak utódja. Új elméletének egyes részletkérdéseit tanítványai ismertették 1927 és 1933 között. Ezek az ismertetések a Zsch. f. d. ges. exper. Medizin számaiban jelentek meg. Fő műve «Az orvostudomány új theoriájának alapjai» nyugaton sokáig ismeretlen volt mindaddig, amíg a műnek első angol fordítása meg nem jelent. Ekkor Sp. neve egyszerre ismertté lett, műve pedig igen nagy feltűnést keltett nyugaton is, ahol ma a tudományos érdeklődés és vita középpontjában áll.

Sp. igen nagy számú állatkísérleteinek alapján, melyek kivitelében mesterének, Pavlovnak szigorú experimentális-empirikus módszerét alkalmazta, arra a szilárd meggyőződésre jutott, hogy a betegségek pathogenesisében a központi idegrendszert illeti meg az elsőség (1935) s úgy a Virchov-féle celulláris pathológiai iránynak, mint a bacteriális irányzatnak az erőltetése hibás, Sp. szemében túlhaladott álláspontnak