Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1950-02-01 / 2. szám
62 A SZAKCSOPORT KÖZLEMÉNYEI 1949 december 14-én Móczár László dr.: Stomatitis aphtosa recidivans nagy adag penicillinre gyógyult esetét mutatja be. Idős nőbetegnek polycythaemia (kb. 6 millió v. v.) mellett évtizedek óta folyton kiújuló aphtái vannak a szájában, melyek az utóbbi időben rendkívül fájdalmasak. Eddigi gyógykísérletek eredménytelenek maradtak (ecsetelés, saját vérinjekció, diaeta). A legjobb eredmény eddig 2 heti szünet volt, mely után még nagyobb fájdalmak között recidiváltak a fekélyek. Penicillin lokális alkalmazása, valamint pc. injekciók (900 000 O. E.) szintén csak múló javulást hoztak létre. Ez év május havában rendszeres pc.-kezelésben részesült : összesen 2 800 000 E.-t kapott. Ezután az eruptiók teljesen elmaradtak és ma, fél év eltelte után sem mutatkozik kiújulás ; tehát gyógyultunk tekinthető. A polycythaemia és a stomatitis aphtosa között okozati összefüggés nincs, mert a polycythaemia tovább is változatlanul fennmaradt az aphták eltűnése után. Vitéz Miksa dr.: Polycythaemia esetét mutatja be. Alsó és felső fogsor készítése miatt egy 45—50 év körüli férfibeteg keresett fel. Megvizsgálván, feltűnt élénkpiros színe, főleg a nagyobb és száraz nyelv, az uvula és a sötét bíborvörös száj nyálkahártyája. Kérdésemre elmondja, hogy ezek a tünetek 2—3 év előtt torokszárazsággal és égető érzéssel kezdődtek. Több hónapi sikertelen helyi kezelés után vérsejtszámlálást csináltak és utána többször vért bocsátottak le. Ezek után már nem volt nehéz a diagnózis megállapítása, hogy a betegnek polycythaemiája van. A betegség lényege a vöröstestképző irendszernek túlprodukciója. A vérkép ennek megfelelőleg a vörös csontvelő erős izgalmi állapotát mutatja. A vörösvérsejtek száma 7—8 000 000. A plazma mennyisége nem változik és így a vér besűrűsödik, ami vénathrombosist okozhat. Gyakori az ínyvérzés is. Therápia : röntgenbesugárzás a csöves csontokra, gyógyszeres kezelés (benzol) és az állati fehérjék megvonásán kívül a leghatásosabb a gyakori és kiadós vérvétel. (300—400 cm8.) Móczár László dr.: «A helyi érzéstelenítés és penicillinhasználat kérdései, különös tekintettel az intézeti rendelésre» címen tartott előadást. Az előadást a Fogorvosi Szemle egész terjedelmében közölni fogja. Schranz Dénes dr. felkért hozzászóló kifejti, hogy a közegészségügyi törvény 47-§-a szerint : «Az orvos a gyógymód alkalmazásában nem korlátoltatik ... de a műhibákért felelős». Egy legfelsőbb bírósági döntés szerint : «Két rossz közötti választás esetében az orvos azon gyógymódot kell hogy válassza, amely a beteg érdekét inkább szolgálja». Ez módot ad arra, hogy az orvos képességeinek és az adott körülményeknek mérlegelésével végezze el a műtét előtti érzéstelenítést is. Visnyevszkij szerint a gyulladásos szövetet novocainnal nemcsak érzésteleníteni lehet műtéthez, hanem az gyógymódként is alkalmazható. Ő a novocainnak neurotrop hatást tulajdonít. Burmenko a novocaint penicillinnel együtt adja. Figyelembeveendőnek tartjuk azonban, hogy ma még a páciensek tekintélyes része idegenkedéssel viselkedik a gyulladásos szövetek befecskendezéses érzéstelenítése iránt, és a gyulladás esetleges tovaterjedését a befecskendezésnek tulajdonítja. A felmerülő vádaskodással szemben a tekintélyesebb orvos vagy intézet, kórház, klinika könnyebben védekezik, mert a felelősséget könnyebben tudja elviselni.
