Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1950-02-01 / 2. szám
A FOGSZUVASODÁS HELYI IMMUNIZÁCIÓJÁNAK KÉRDÉSEI 57 tes leszárítás után i%-os vizes nátriumfluoiidos oldattal ecseteltük, míg a baloldaliakat kontroliul használtuk. 220 leány került kezelésre. Az eredmények kiértékelését, valamint a kezelés megismétlését, 1945 novemberében végeztük. Előzőleg 1902 szuvasodásmentes fog közül 19 betegedett meg (0-99%). Ugyanakkor 1929 kontrolloldali fog közül 79 (4-09%) vált szuvassá. Tehát i%-os fluor-oldattal a karieszrezisztanciát jelentős mértékben tudtuk fokozni. A nem kezelt oldalhoz viszonyítva még a második tíz hónap leforgása után is négyszeres karieszfrequencia csökkenés volt észrevehető. A nátriumfluoiid hatásmechanizmusa nagyjából analog a stronciumkloridéval. Lukomszkij erről így ír : «a fluor fogakra gyakorolt specifikus ereje, a zománccal és dentinnel végbemenő szoros egyesülésben jut kifejezésre. Kalciumapatit (Trikalciumfoszfát) létrejöttéhez mindég bizonyos mennyiségű szabad fluor szükséges.» A két anyag hatásmechanizmusa között, csupán annyiban van különbség, hogy míg a natriumfluorid — Lukomszkij szerint — közvetlenül a fog keményállományának szervetlen sóival alkot vegyiiletet, addig a stronciumkészítmények — ezen szövetek szerves állományával lépnek reakcióba és a továbbiak során katalizátorként viselkednek. A stronciumkészítmények és a natriumfluorid hatásmechanizmusa alapjábanvéve abban rejlik, hogy fizológiás feltételeket teremtenek a már egyszer oldatbament mészsók, újrakötődésének és stimuláló hatást fejtenek ki az odontoblastsejtek dentintermelésére. Nem zárható ki e szereknek neurotrop tulajdonsága sem. Elképzelhető, hogy a reaktív szöveti tulajdonságoknak idegrendszeri úton végbemenő megváltozása fokozná a fogak keményállományának ellenállóképességét Ezen kérdések tisztázása még további tanulmányozások tárgyát képezi. A stronciumkészítmények és nátriumfluorid karieszgátló hatásához nem férhet kétség és — függetlenül a hatásmechanizmus mikéntjétől — gyakorlati szempontból értékes fegyvert jelentenek a szuvasodás elleni küzdelemben. Összefoglalás. 1. A stronciumklorid készítmények a kemény fogállomány organikus szöveteihez affinitással bírnak, és velük szerves vegyületet képeznek. 2. Specifikus tulajdonságaiknál fogva akadályozzák a fogállomány mésztelenedési folyamatait. Ilyen 'szempontból leghatásosabbnak a stronciumklorid 25%-os vizes oldata bizonyul. 3. Lukomszkij prof. által ismertetett helyi fluorizáció, mint karieszfrequenciát csökkentő módszer mindenben beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ford. Péter Viktor dr.
