Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1950-02-01 / 2. szám
A FOGSZUVASODÁS HELYI IMMUNIZÁCIÓJÁNAK KÉRDÉSEI 55 kel izoláltuk, leszárítottuk, majd 25%-os vizes stronciumkloridoldattal i—2 percen át ecseteltük. A baloldali fogak kontrol] gyanánt szolgáltak. Ilymódon 104 hallgató fogainak kétszeri kezelését végeztük el i—2 napon belül. Természetesen karieszmentes fogakról volt szó. 6 hónap után 2119 fogat vizsgálhattunk meg újra. Ezek közül 1038 jobboldali stronciumkloriddal kezelt fogon 3 szuvasodást találtunk. 1081 baloldali, stronciumkloriddal nem kezelt kontrollfog közül 35 suvasodott el. A vizsgálatok befejezte után ismételt ecsetelést végeztünk és 1 év múlva 908 stronciumkloriddal kezelt fogat néztünk át. Közülük 2 volt szuvas. Ezzel szemben 691 kezelésben nem részesült fog közül 22-n szuvasodás jött létre. Tehát a kezelt fogak kb. 11-szer kevésbbé mutattak hajlamot szuvasodásra, mint a nemkezeltek. Kísérleteink azt bizonyították, hogy a karieszprofilaxisnál a helyi immunizációnak fontos szerepe van. A stronciumkloridnak a zománc ellenállóképességére gyakorolt immunizációs hatásmechanizmusát már előbbi közleményben ismertettük («Stomatologia» 1946. II. A folyóiratra csak 1947 óta fizetünk elő. ■— A ford.) Fogbélgyulladások kezdeti szakában stronciumkloridos bedörzsölésre a fájdalmi tünetek gyakran visszafejlődnek. A keményállomány túlérzékenységi állapotának leküzdésére alkalmazott stronciumkezeléseket néha múló jellegű kisfokú fájdalom kíséri. Ezen jelenségekből arra következtethetünk, hogy a stronciumklorid a fog kemény állományának szöveteivel és az útjában talált idegelemekkel is szervesen egyesül, ilymódon hosszantartó immunizációs állapotot hozván létre. A zománc ellenállóképessége feltételezhetően a stronciumklorid azon specifikus alaptulajdonságaival van arányban, amely meghatározza a zománcnak organikus állományban gazdag, mineralizációs és reminaralizációs képességeit. Mint már fentebb is említettük, fokozott mésztelenítési folyamatot indít el, egyes fiziológiásán erre hajlamos szövetekben. Végeztünk egyéb vizsgálatokat is 15—19 éves korú tanulókon, ezen esetekben 54 gyermek intakt fogait 25%-os stronciumnitrát vizes oldatával kezeltük. A készítményt a már fentebb ismertetett eljárás szerint alkalmaztuk kontroll gyanánt ugyanazon iskola, ugyanazon körülmények közt élő tanulói szerepeltek. Hat hónap után 1198, stronciumnitráttal kezelt fog közül 5 szuvasodást figyelhettünk meg (0-41%), míg 66 kezelésben nem részesült tanuló, előzőleg intakt 1668 foga közül 41 lett szuvassá (2-45%). Az eredmények összehasonlításából az derült ki, hogy a stronciumklorid, a stronciumnitrátnál hatásosabb szer. Míg az előbbi hat