Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1950-02-01 / 2. szám

44 SÖMJÉN IVÁN dr. alakban, nagyságban és méretben (korona, fél, teljes kanalak) készül­nek. A fogorvosi intézeteknek és rendelőknek bő választékkal kell ezen kanalakból rendelkezniük, hogy ezekből esetenként a legmeg­felelőbbet kiválaszthassák. Azonban bármely mennyiségben áll is rendelkezésre ilyen kanál, igen gyakran előfordul, hogy az éppen szükséges alakú és nagyságú kanál nem áll rendelkezésre és így kényszerülve vagyunk nem meg­felelő kanalat használni, aminek természetes következménye, hogy a lenyomatvétel nem sikerül, vagy legalább is nem a kívánatos pon-I. ábra. tosságú. A kanál esetleg rövid és ezért nem éri el a megkívánt helyet, de lehet keskeny, vagy alacsony is. Különösen sok nehézséget okoz­nak a meglevő hosszú, vagy meghosszabbodott fogak, melyek feltart­ják a kanalat és megakadályozzák a kanálba helyezett lenyomat­­anyagnak ép a kívánt helyen való elhelyezkedését és ezért a lenyomat hiányos és pontatlan lesz, nem adja hűen vissza a valódi viszonyokat. Köhler az ilyen meghosszabbodott fogak helyének megfelelően a kanál kivágását ajánlja. Fémkanalak ilyen kivágása nehéz és hosszú munka és a kanalat is tönkreteszi. Nehézkes az az eljárás is, melynél a kívánatos lenyomatanyag­többletet (gipszet) előre bevisszük a lenyomatvételre szánt helyre és rögtön utána helyezzük be a lenyomatanyaggal púposra feltöltött kanalat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom