Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1950-02-01 / 2. szám
1950 február hó No 2. szám FOGORVOSI SZEMLE FELELŐS SZERKESZTŐ: D" VARGA ISTVÁN SZERKESZTETTÉK I 1908-1924 DR. KÖRMÖCZI ZOLTÁN, 1924-1931 PROF. MORELLl GUSZTÁV EREDETI KÖZLEMÉNYEK Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatológiai Klinikája. (Igazgató : Balogh Károly dr. egyet. ny. r. tanár.) Új lenyomatanyagok és azok összehasonlítása az eddig ismertekkel írták : GERGELY ÉVA dr. és BARTHA MIKLÓS dr. klinikai gyakornokok. A lenyomatanyagok megválasztása és alkalmazása a fogorvosi gyakorlat mindennapos problémája. Helytelen alkalmazásuk azonnal megmutatkozik a fogművön : már behelyezéskor azonnal számolhatunk a beteg panaszával, később a fog, a parodontium sérülése mutatkozik, a centralocclusio és az articulatio hibás, elégtelen a rágás, az állkapocsízületen is támadhat elváltozás. A leggyakrabban használt lenyomatanyagaink : a gipsz, plasztikus lenyomatanyagok, alginatok, hydrocolloidok, lenyomatpaszták, viaszok, guttapercha. Ezen anyagok közül a gipsz, viasz, a plasztikuselasztikus lenyomatanyagok részletesen megtalálhatók minden prothetikai könyvben. Az elasztikus lenyomatanyagok közül a Hydrocolloidokkal foglalkozunk először. Főleg részleges protézisek és orthodontiás lenyomatok készítésére használjuk. Különös jelentőségük a maradékfogazat tengelydifferenciáinál van, továbbá mozgó fogak lenyomatainál. Kolloidanyagok a De Trey-féle Dentocoll, a Kerr-féle Hydrocolloid és az S. S. White-féle Elastic-kolloid. A Dentocoll aromatikus anyag, mely főzéssel és testhőmérsékletig történő lehűtés után pépes konzisztenciájú lesz, majd puhán elasztikus, gelatinszerű anyaggá válik. Szájban nyomás alatt tartjuk, hűtjük, majd eltávolítjuk. Előnye a Dentocollnak a plasztikus anyagokkal szemben, hogy lenyomatvétel előtt forrásig lehet hevíteni, miáltal bizonyos fokú sterilitás is elérhető.
