Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1950-05-01 / 5. szám
162 A SZAKCSOPORT KÖZLEMÉNYEI A SZAKCSOPORT KÖZLEMÉNYEI Beszámoló a Szakcsoport tudományos üléseiről 1950 febr. 8-án Ritlop Béla dr. »Ipari betegségek stomatologiai vonatkozásai« címen tartott továbbképző előadást. Az előadó először az üzemi orvos teendőit ismertette röviden, azután részletesebben foglalkozott az ipari eredetű szájbetegségekkel, végül nyomatékosan mutatott rá arra, hogy fokozottabban kell törődnünk dolgozóink dentális nevelésével. Az előadásból az a következtetés vonható le, hogy bár van ipari eredetű stomatitis, ami lehet ólommérgezésnek, higanymérgezésnek, savártalomnak vagy porártalomnak a következménye, ennek %-os száma azonban az iparegészségügy megszervezésével fokozatosan csökken és jelentősége eltörpül abban a nagy munkában, amit nekünk fogorvosoknak a dolgozók dentális szanálása érdekében el kell végeznünk. Ma már nem vitatható tény, hogy a dolgozók fokozottabb fogorvosi ellátása nemcsak egészségi érdekből szükséges, hanem gazdasági és termelési szempontból is. Ezen a téren főleg az üzemi fogorvosokra hárul felelősségteljes munka. A dolgozók dentális nevelését elsősorban nekik kell elvégezniük, ami történhet külön előadásokon, történhet az időszakos fogorvosi vizsgálatok alkalmával, de történhet kezelés közben is. Tudatosítanunk kell dolgozóinkkal, hogy a jó fogazat olyan előnyöket biztosít számukra, amelyekre talán sohasem gondolnak. Elég, ha az elhangzottak közül csupán a fog- és szájbetegségek által előidézett munkakiesés csökkenését említjük fel, ha utalunk arra, hogy a rossz fogazat okoztaindiszponáltsági napok csökkentésével fokozódik a munkás munkateljesítménye, ami nem utolsó sorban függ a jó közérzettel együttjáró nagyobb munkakedvtől. Rózsahegyi István dr. : »Űzemfogá.szati szervezése címen, mint felkért hozzászóló ismerteti az üzemi fogászati rendelés különleges szervezési problémáit, melyek a munkafegyelem kérdéséből és abból adódnak, hogy a szervezés zártabb egységgel számolhat. A munkafegyelem fenntartása miatt a rendelő felkeresése tetszésszerinti módon kuráeió céljából munkaidő alatt megengedhetetlen. Helyes megoldás munkaidő befejezésé után vagy váltás időpontja körül. Ha ez nem valósítható meg, egyénkénti beosztás vagy telefonhívás az üzemből biztosítja a munkaidő minél kisebb kiesését. A zárt egység propagandalehetőséget nyújt üzemi és faliújság, egészségügyi előadások révén. A megelőzés felvételi vizsgálatnál, időszakos vizsgálatnál történik, amikor az időszakos vizsgálatok időpontját a fogászati veszélyeztetettség is meghatározhatja. Ellenőrzés hathatós eszköze a helyszíni ellenőrzés (munkakörülmények, fogtisztítás lehetőségei és végrehajtása). Esetleges áthelyezések tekintetében határozott és szigorú álláspontnak kell érvényesülnie, amelyben az egyéni érdek a termelés érdekeivel egyeztetendő össze. A szervezés módozata : 1. szakmai vonalon az egészségügyi védőnőkkel, 2. társadalmi szervekkel (műhelybizottsági és műhelybizottsági szoc. pol. felelős és e. ü. felelős) hajtandó végre. Fodor György Istv in dr. : »Góchatás és a foghúzás veszélyei. Állásfoglalás a szívbetegek góckiirtásainak kérdésében« címen tartott előadást. Ismerteti a dentális góe fogalmát. A góckereséseinkkel kapcsolatban rámutat azokra a hibaforrásokra. amelyekkel a röntgen vizsgálatain к során számolnunk kell. Az aktiv gócok felkutatására ajánlott ú. n. provocatiós módszereket nemcsak megbízhatatlanoknak, hanem veszélyeseknek is tartja, mert az elsődleges gócoknak és az áttéti betegségeknek a megzavarásával a beteg állapotát csak súlyosbíthatják. A helyes technikával végzett gyökércsonkolást tökéletesen előkészített fogon egyenértékű beavatkozásnak tartja a fogeltávolítással, tehát téves több szerzőnek azon véleménye, hogy a resecált fog továbbra is góchordozó lehet. A fertőzött gócok kiirtása
