Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-02-01 / 2-3. szám
A FOGZOMÁNC POSTERUPTIV VÁLTOZÁSÁRÓL 69 A csiszolatok kiértékelése a vizsgálatok elején rendes áteső fényben, később sötét látótérben és polarizált fényben is történt. Összesen 125 fogból készítettünk csiszolatokat. A vizsgálatok célját az képezte, hogy nagyobb anyagon megállapítsam a zománc festődési képességét, azaz megvizsgálni azt, hogy kifejlett és működésben lévő fogakon vannak-e a zománcnak olyan részei, amelyek festék felvételére még alkalmasak és, ha igen, úgy rendszerint melyek azok. A festéket felvenni képes helyekről ugyanis valószínűsíthető, hogy azok egyéb anyagokat is, elsősorban Ca és P-t is még kötni képesek, tehát a teljes elmeszesedésig még nem jutottak el. A készítmények vizsgálatakor felmerült annak szükségessége, hogy azokat sötét látótérben és polarizált fényben is vizsgáljam. Sajnos a polarizációs vizsgálatokat csak részben — interferencia jelenségekre — tudtam eddig elvégezni, mert megfelelő eszköz a törésmutató stb. meghatározásra nem állt rendelkezésemre.- A rendkívüli interferenciás színek konzekvens fellépése igen érdekes betekintést sejtet az egyébként nem festődő, teljesen festék-refraktár zománc strukturális viszonyába. E viszonyok tüzetes tanulmányozása egyelőre kitolódott, amíg megfelelő vizsgálóeszköz rendelkezésemre fog állni. Vizsgálataim eredményei főbb vonásokban a fenti célkitűzés keretein belül : a) A zománc festődése. Összesen 77 fogból származó csiszolatot vizsgáltam festett készítményen. Egy kivételével kifejlett fogak voltak. A fogak életkorának táblázatos feltüntetése nem látszik indokoltnak, mert mint már említettem, fiatal fogak is lehetnek teljesen festék-refraktárek és fordítva. A festődési képesség szempontjából érdekesebb eredménynek könyvelhető el az, hogy miként az az alábbi táblázatból kitűnik, az approximális cariest mutató fogak %-osan lényegesen nagyobb számban mutatnak zománcfestődést, mint a fissura- vagy cement-cariest mutató, vagy az ép fogak. Fos állapota: V*zíj»- 5 r f. szama Rágófog caries ... 12 Appr. caries ......... 25 Cement caries ... 7 ÉP ........................... 38 * Fog előtörés előtt. A festődés fokát -f-ekkel jelöltem. Egy +-es festődésnél nyomokban találtam festődést, valamint olyan világos foltokat a zománcban, amely intenzívebb festődéskor már gyengén festődni szokott, tehát mondhatnók a festődés határán van. A ++-es festődéskor már nagyobb foltokban festett a zománc, míg a + + +-es festődéskor ezek a foltok összefolynak, esetleg az egész zománcréteg többé-kevésbbé diffúzé festést vesz fel. A festődés ez utóbbi mértéke ritka. A gyenge ( + ) festődéskor elsősorban a lamellák, fáklyaszerű nyalábok a dentinhatár mentén, valamint az azokhoz csatlakozó, ill. azok által befolyásolt zománcmezőnyök festődnek. A közepes (+ + ) festésnél a zománcfoltok jóval nagyobbak, nem függnek össze a zománcfáklyák ill. lamellák területével. Főleg a dentincsücskök feletti zománcban találjuk őket, ill. a zománccsücskök középső részében. E foltok elég élesen elválnak az egyébként túlnyomórészt pigmentált mezőktől. Ha nem festődnek, de világos színben megmaradnak, adják a már említett világos mezőket, akkor az első kategóriába soroljuk őket. Teljes diffúz átfestődését a zománcnak (+ + +) kifejlődött fogon csak kivételesen észleltünk. Előtörés előtt álló fog zománca viszont festődik, minél fiatalabb annál inkább. Ezt a festődési intenzitását egyes esetekben már az előtörés előtt is részben elveszti, amennyiben a zománcdentin-határon és a felületen nem festődő sávok jelennek meg. Festődés foka Össz. Nem Össz. Össz. + +~t~ +++- fest. fest. fest.°/o nem fest.°/o 6 О О 6 6 50 50 14 6 2 22 3 88 12 0 3 О 3 4 43 57 14 6 i* 21 !7 55 45
